Képviselőházi irományok, 1887. XIII. kötet • 358-373. sz.
Irományszámok - 1887-372. Törvényjavaslat, a Tisza völgyének árvédelméről
376 372. szám. a sövényháza-szegedi ármentesitő társulat védett árterületét is folyton veszélyeztették, ugy a saját érdekeire való tekintettel, mint a közérdek szempontjából az államkincstárt érintő' lényeges áldozatok mellett, társulattá alakítottam, mely társulathoz azon czélból, hogy a múlhatatlanul szükséges védműveknek a legközelebbi árvízig leendő felépítése biztosítva legyen, ministeri biztost neveztem ki. A töltésépítés már folyamatban van s abból az 1889. év tavaszáig annyi fog teljesíttetni, a mennyit a bekövetkezhető árviz elleni védképessé tétel igényel s ezen kivül a Csongrád város északi partján levő védmüvek is kiegészítést nyernek. 5. A múlt évi árviz alkalmával a törökbecsei ármentesitő-társulat is veszélyben forgott az ottani partok beszakadása következtében. Ennélfogva ezen társulathoz is, mely az elöntéstől csak a legerélyesebb védelem segélyével menekülhetett meg, ministeri biztost rendeltem ki, hogy a szakadozó partok megerősítését, mely a társulati töltések és ártér fennállása, illetve mentesítése érdekében mulhatlanul szükségessé vált, a védtöltéseknek teljes biztonságot nyújtó méretekkel leendő kiépítésével kapcsolatban, biztosítsam. 6. A Sebes-Kőrösnél és a Berettyónál az 1888. évi jégzajlás és árviz által okozott töltésszakadások kevéssel az árviz lezajlása után, sőt részben még annak tartama alatt elzáratván, e tekintetben különös intézkedésekre szükség nem volt. A Kettős-Kőrösnek, illetve az úgynevezett gyula-békési nagycsatornának balparti töltésvonalán pedig, melyet az árviz két helyen is keresztül tört, a helyreállítási munkák már folyamatban vannak s még az 1889. évi árviz bekövetkezte előtt befejezést nyernek. Az ezen csatorna mentén fekvő árterületek nagyobb biztonsága érdekében még a csatorna töltéseinek bellebbezését is elrendeltem és a szükséges előintézkedéseket megtettem arra nézve, hogy a csatorna alatt fekvő úgynevezett vashalmi kanyar 1889-ben rendeztessék. E helyen még két fontos ármentesitési ügyet vélek megemlitendőnek. Az egyik a Szamos völgye, melynek ármentesitéséről, illetve a Szamos folyó szabályozásáról már az 1887. évben elkészíttettem a terveket és költségvetéseket és felhívtam az érdekelteket, hogy saját jól felfogott érdekükben az ármentesítés eszközlése czéljából társulattá alakuljanak. A Szamos balparti érdekeltsége 1888-ban társulattá is alakult s igy ha a Szamos jobbparti érdekeltségét is sikerülend társulattá alakitanom, remélhető, hogy a Szamos folytonos kiöntéseinek is majd gátat vethetünk. A másik, ennél nem kevésbbé fontos és sürgősebb ügy a Temes-Béga völgyének ármentesitése. Ezen völgy érdekeltsége már 1871-ben egy közös társulattá alakulta czélból, hogy az egész Temes-Bégavölgy összes árterületeit mentesítse, daczára azonban annak, hogy már milliók költettek el, ezen völgy nagy része, miként fentebb említeni bátorkodtam, még ma sem tekinthető ármentesitettnek. Minthogy pedig az ottani helyzet tarthatatlanságáról az 1887-iki árviz alkalmával személyesen is meggyőződtem, még ugyanazon évben intézkedtem az iránt, hogy oly a Temes-Bégavölgy összes vizeire kiterjedő egységes szabályozási terv készíttessék, melynek kivitele esetén a nevezett völgy az elérhető biztonságot nyújtó módon mentesítve legyen. Ezen rendelkezésem folytán a bégacsatornai kir. mérnöki hivatal, valamint a nevezett társulat részéről három alternatív tervezet és költségvetés dolgoztatott ki, melyek hozzám az 1888. évi deczember hó folyama alatt terjesztettek fel. Hogy ezen tervezetek csak a most jelzett időben voltak elém terjeszthetők, ennek oka egyrészről azon körülményben találja indokolását, miszerint az azok elkészítéséhez okvetetlenül szükséges vizmütani adatok hiányozván, azokat időközben szintén beszereztetni kellett, másrészről pedig abban, mivel a Temes-Béga völgyének vizszerkezete rendkívül complicált lévén, a
