Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 361 hogy a BTK. szerint nyomatékos és csaknem minden esetben rendszerint megvizsgálandó körülmények csoportosíttassanak. Korántsem akarja tehát a javaslat az 1—<5. pontokban a szakértői szemle és lelet tárgyainak kimeríti) felsorolását nyújtani, hanem csakis a rendszerint megvizsgálandó tárgyakra és fó'leg a kereskedelmi könyvek, mérleg és leltár csaknem minden esetben földerítendő mozzanataira helyezi a súlyt. A szakasz második része árra az esetre ad útmutatást, ha gyanú merül fel, hogy a közadós kereskedelmi könyveit hamisan vezette, vagy bűnös módon megváltoztatta. Itt is a BTK. szerint releváns körülmények szempontjából csak az eljárás irányát kívánta a javaslat megjelölni és nem minden szükséges intézkedésre kimerítő utasítást adni. VI. A gyújtogatás s kárt okozó* egyéb büntetendő cselekmények tárgyában Taló eljárás (183 — 184. §§.) A 183. és 184. §§-ban, különös tekintettel az anyagi törvényben megállapított fontos mozzanatokra, részleteztettek ama körülmények, melyek mindenesetre figyelembe veendők a szakértői szemlénél. A gyujtogatásnál a javaslatban kiemelteken felül, főleg ama mellékkörülmények is megállapitandók, melyekből következtetni lehet arra, hogy véletlenség, vétkesség vagy szándékosság okozta-e a tűzvészt és a mennyiben biztosított tárgyak égtek el, figyelmet kell fordítani arra, hogy nem csalás czéljából történt-e a gyújtás. Lehetőleg mindig meg kell állapitani a felgyújtott tárgy ama pontját, a hol a tűz kiütött, és különösen figyelembe kell venni, hogy egy vagy több helyen ütött-e ki a tűz. Szakértőkül leginkább épitő-, ács- és asztalos-mesterek alkalmazandók, ott azonban, hol a gyujtó-anyag mennyiségének és minőségének és gyújtó erejének megállapításáról van szó: vegyészek, physicusok, vagy más tudományos szakértők közreműködése is igénybe vehető. A 184. §. nem sorolja fel mindama büntetendő cselekményeket, melyek a részletesen emiitetteken felül még kárt okozhatnak. A legrészletesebb utasításokba kellene a törvénynek bocsátkozni, ha minden e körbe tartozó cselekmény esetében teljesítendő szemlénél figyelembe veendő mozzanatra ki akarna terjeszkedni. Mennyi részletes utasítást igéuyelne pl. a hivatali bűntettek esetében követendő eljárás. Itt csupán a leglényegesebb mozzanatokra történik utalás, minő az alkalmazott erőszak vagy ravaszság minősége, a használt eszköz és mód, az okozott vagy okozni szándékolt kár, az elveszett haszon, és az ember életére vagy egészségére bekövetkezett vagy bekövetkezhetett veszélynek nagysága. Az anyagi büntetőtörvényben megállapított ismérvek szabják meg egyébiránt mindig a különféle cselekmények tárgyában teljesítendő szemle irányát. Az ezen §-ban foglalt intézkedést, mely az osztrák törvény 138. §-ában foglalt rendelkezés után indul, az ötödik osztrák javaslatból azon indokolással, hogy az elővizsgálatra vonatkozó általános intézkedések ezt fölöslegessé teszik, ki is hagyták. Később azonban ismét fölvették és annyiban helyesen, mert ezzel eleje van véve ama felfogásnak, mintha a megelőző részletes rendelkezésekben kiemelt egyes büntetendő cselekményekre nézve egészen kivételes eljárást kívánna a javaslat megállapítani, holott az ölési és testi sértési cselekmények, ugy a pénz-, bélyeg- és közhitelpapir-hamisitás, mint a csalárd, vétkes bukás és a gyújtogatás eseteiben csupán ama mozzanatok vannak kiemelve, melyek e cselekményeknél különösen és első sorban figyelembe veendők. Nem fölösleges tehát a többi, kárt okozó büntetendő ^cselekményeknél is általában a főbb mozzanatokra utalni, mert ezzel határozottan kifejezi a javaslat a fentebb említett czélt, melyet a szemlére vonatkozó részletes intézkedésekkel maga elé tűzött. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XII. KÖTET. *6