Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
357. szám. 357 ezentúl is fog gondoskodni arról, hogy esetleg az országos míívegyészek száma szaporittassék. Hogy a vegyészi vizsgálat rendkívüli esetekben, pl. ha a mfívegyész súlyosan beteg, vagy állása betöltetlen stb., más vegyészek áttal is teljesíthető, ehhez a 175. §. első bekezdésében használt >rendszerint* szó mellett kétely nem férhet. Minthogy a vegyészileg megvizsgálandó tárgyak többnyire hosszabb időre engedtetnek át a vegyészeknek és e működésnél a biró jelen nincs: szükséges volt a vizsgálati tárgyak azonosságának biztosítása érdekében intézkedni. 3. Testi sértések megállapítása A javaslat (176. §.) a testi sértések esetében általában egyazon szabályokra utal, melyek a hullaszemlére és bonczolásra vonatkoznak (172., 173. §-ok), következőleg az ott felhozott indokok értelemszerüleg a testi sértésekre is állanak. Ki kellett azonban e helyütt emelni, hogy a gyógyulási idő a véleményben mindig meghatároztassék, mert a testi sértés minősítése az időtartamon fordul meg, mely alatt a sértettnek egészsége helyreáll. Czélszertí, hogy az orvos ne legyen a szemle után azonnal véleményadásra kényszerítve, mert esetleg csak a gyógyulás fejlődése alatt mondhatja meg a valószínű eredményt, sőt mivel ekkor is csalatkozhatik, helyes a szakértőnek megadni még ama jogot is, hogy véleményét az eredménynek megfelelőleg módosíthassa. Ez sok visszásságnak veszi elejét. A 176. §. második bekezdésében foglalt rendelkezés indokát abban leli, hogy testi sértéseknél a szakértői lelet sikere rendesen annak gyors felvételétől függ és hogy hazánkban a bírói eljárás alapját képező testi sértéseknek nagy számánál fogva, mindegyiknek birói szemle utján való megállapítása alig eszközölhető. Meg kellett tehát a lelet felvételét könnyíteni és az esetben, ha senki részéről kifogás nem tétetik, s igy aggályra sincs ok, az egy hivatalos szakértő (törvényszéki, törvényhatósági, államrendőri [1881: XXL t.-cz. 41. §. a) pont] járási vagy körorvos) véleményét is, birói szemle nélkül, önálló bizonyítási eszköznek kellett kijelenteni. Természetes, hogy annak ugy, mint minden más bizonyítási eszköznek értéke fölött a biróság dönt, és ha a vélemény az eljárás eredményével meg nem egyez, vagy másként alapos kifogás alá esik, a véleményt birói figyelmen kívül hagyja. Ezen kivételként megjelölt eseteken kívül mindig két orvos közbejöttével foganatosítandó a szemle. Ámbár a bizonyítékok szabad mérlegelésének helyesen értelmezett rendszeréből világosan következik, hogy a testi sértés, csak ugy mint az ölési bűntettek, nemcsak orvosi leletekkel bizonyíthatók: mégis nem fölösleges ezt kiemelni, mivel a BTK. életbeléptének első idejében bíróságaink a törvényes bizonyítási elmélet áramlatától menekülni nem tudván, az ellenkező felfogás felé hajoltak. Ama szabályok, mélyeket a javaslat a leletfelvétel tekintetében elöir, nem akarnak visszaesést jelenteni a legális bizonyítékok tanához. E szabályok pusztán arra valók, hogy figyelmeztessék az eljáró közegeket, minő eljárást tart a törvény leghelyesebbnek és annyira fontosnak, hogy könnyelmű elmulasztásért az eljáró közegek jélélösségre is vonhatók, de távol áll attól, hogy a kérdéses esetekben pusztán a szakértői bzemlét állítsa fél kizárólagos bizonyítékul, vagy hogy azt féltétlenül megfossza minden bizonyító erőtől, ha esetleg nem felel meg mindenben az előirt kellékeknek. Egyébiránt curiánk már több alkalommal, igy 6,811/883., 11,749/883. (Dtár VII. 42., 43.), 9,168/883. (Dtár V. 117. sz.) alatt is kimondotta, és ez ma már állandó gyakorlatnak tekinthető, hogy a testi sértések nemcsak orvo t si látlelet, hanem egyéb hiteles adatok alapján is bizonyíthatók és minősithetők. 4. Elmezavar megállapítása. Ha a bíróságban kétely merül fel arra nézve, hogy a terhelt nem szenved-e a beszámithatóságot kizáró elmezavarban: ugy feltétlenül két orvos alkalmazandó, kiknek kötelességévé kell tenni annak megfigyelését, hogy valóban beteg-e a terhelt, vagy, csak szinleli-e az őrültséget, és ha beteg, ugy az elmezavar minő fajában szenved, és a véleményben az orvosoknak nyilatkozniok kell arra nézve is, hogy a cselekmény elkövetésekor ép elmével! jbirt-e a terhelt vagy nem, és ha nem, ugy nyilatkozatot kell kívánni arra nézve ishogy a betegség minő befolyással van a beszámithatóságra. Lehetnek oly lelki állapotok, melyek
