Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 509 A javaslat az itélőbiróságra bizza annak megítélését, hogy a nyilvánosság kizárásának- oka fenforog-e vagy nem, következőleg az elnöknek joga van ugyan arra, hogy bemeneti jegyek mellett engedi meg a megjelenést, vagy hogy a 278. §-ban felsorolt esetekben eltilthatja az illetők megjelenését: de a nyilvánosság kizárása hatásköréhez nem tartozik. Az itélőbiróság indítványra vagy e nélkül is ugy a főtárgyalás elején, mint annak bármely szakában az egész főtárgyalásra, vagy annak egyes részére nézve, de mindig csak a felek meghallgatása után rendelheti el a nyilvánosság kizárását. A javaslat tehát — mint az elrendelheti kifejezés mutatja — csak facultative irja elő a nyilvánosság kizárását, következőleg a bíróságra hárítja az erkölcsi felelősséget, melylyel e jog gyakorlásának elmulasztása jár. Kötelezőleg előírni már csak azért sem lehet a nyilvánosság kizárását, mett végre is annak megítélése, hogy az eset a közrendet vagy közerkölcsiséget sérti-e, a biró belátásától függ, és igy a kötelező szabály is csak azon eredményre vezetne, mint a facultativ rendelkezés. A facultativ rendelkezésnek még ama gyakorlati következménye is van, hogy soha se szolgálhat semmiségi okul, ha a főtárgyalás nyilvános volt. A kir. ügyésznek mindenesetre első sorban kötelessége őrködni a fölött, hogy a közrend és erkölcsiség érdekeit a tárgyalás nyilvánossága ne veszélyeztesse, és igy főleg ő reá hárul az indítványozás kötelessége. Minthogy néha csak egy vádpont, vagy egy tanúvallomás, vagy szakértői vélemény felolvasása vagy előadása igényli a nyilvánosság kizárását: ennélfogva különösen óvakodni kell attól, hogy az ily részleges kizárás esetében az ügy további folytatására tévedésből kiterjesztessék a kizárás. Magától értetődik, hogy a kizárás okai feletti tárgyalás — mely a felek meghallgatásából áll — csak zárt ülésben történhetik. Következőleg, ha a nyilvánosság kizárását akár a bíróság óhajtja elhatározni, akár a felek bármelyike indítványozza azt: a bíróság a felekkel (vádlott, védője, kir. ügyész és magánvádlók) együtt azonnal vagy visszavonul, vagy a termet kiürítteti. A nyilvánosság kizárására vonatkozó indítványt a főtárgyalást megelőzőleg tenni nem szabad és a bíróságnak nincs joga a főtárgyalás megtartása előtt elhatározni, hogy a tárgyalás nyilvánossága ki fog záratni. Csakis a főtárgyalás megnyitása (a vádlott személyes viszonyainak kikérdezése, a megidézettek megjelenésének megállapítása) után nem idő előtti a nyilvánosság kizárásának indítványozása. Ez időponttól kezdve azonban a főtárgyalás egész folyamán helye van ugy az indítványozásnak, mint a határozathozatalnak. A bíróságot előbbi határozata épen nem köti,mertakifejlendő körülményekhez képest ismét elrendelheti a nyilvánosságot, vagy azt kizárhatja. A nyilvánosság kizárása nem azt jelenti a javaslatban, mintha az érdekletteken kivül más senki sem lehetne jelen a tárgyaláson. A terjesen titkos eljárás helyett a javaslat a legtöbb perrendtartással egyezőleg csak a teljes és korlátolt nyilvánosságot ismeri, a mennyiben a közönség kizárása esetében is bizonyos személyeknek hivatali állásuknál fogva, másoknak ismét mint az érdeklettek bizalmi férfiainak helyük van a főtárgyaláson. A 277. §-ban felsorolt hivatalos személyeket, továbbá az ügyvédeket és ügyvédjelölteket épen szaktudományi szempontból, a bizalmi személyeket pedig az érdeklettek nagyobb megnyugtatása czéljából helyes a nyilvánosság kizárása esetében is a főtárgyalásra bocsátani. A javaslat nem kívánja, hogy a nyilvánosság kizárása esetén bizonyos személyek, mint a tárgyalás tanúi legyenek jelen. A bizalmi személy kiválasztásában szabad kezök van az érdekletteknek és csakis azokat utasíthatja vissza a bíróság, kik a 278. §. szerint hallgatókul sem jelenhetnek meg. A főtárgyalás alatt a 277. §-ban felsorolt egyének a hallgatóságra vonatkozó rendelkezések hatálya alatt állanak. Ha valamely bizalmi személy kivezettetése válik szükségessé, czélszerü ugyan újabb bizalmi személy megjelölésére hivni fel az illető érdeklettet, de e miatt sem a főtárgyalás félbeszakításának helye nincs, sem a figyelmeztetés elmaradása következményekkel nem jár. Más személyeket, mint a