Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

510 357. szám. "f 77. §-ban megjelölteket, a közönség kizárása esetében az elnöknek sincs joga a tötárgyalásra hallgatókul bebocsátani. Ha a közönség kizárása elrendeltetett: akkor ez időponttól kezdve a tárgyalás közzétételét aanctio mellett szükséges eltiltani, mert ha a tárgyalás nyilvánosan elbeszélhető, vagy épen a nyilvánosság egyik leghatályosabb közege, a sajtó utján közzétehető: akkor fölösleges a közönség kizárását elrendelni, mert az ezzel elérni óhajtott czél teljesen meghiúsul. Felmerülhet ama kérdés, hogy a jelen törvény keretébe tartozik-e a közzététel tilalmáról és büntetéséről intézkedni. Ama felfogás, mintha az ilynemű intézkedés a sajtótörvény keretéhez tartoznék, épen nem helyes, mert nemcsak sajtó utján, hanem nyilvános szóbeli közléssel is megszeghető e tilalom. Egykét emberrel tett bizalmas közlés természetesen nem képezi e tilalom áthágását, hanem csakis a nyilvános közzététel. De nem való ez a bírósági szervezetről szóló törvénybe sem, mert nemcsak a rendes büntető és polgári bíróságok, sőt nem is csak a közigazgatási bíróságok, hanem egyéb közigazgatási hatóságok előtti eljárásban is szükségessé válhat a közönség kizárása, következőleg a tárgyalás közzétételének eltiltása. Tagadhatlan tehát, hogy a szoros rendszer tekintetéből a közzététel tilalma mint vétség vagy kihágás, a büntetőtörvény keretéhez tartozik, és ez azon technikai előnynyel is jár, hogy nem kell külön a polgári és bűnvádi perrendtartásokban vagy egyéb közigazgatási contradictorius eljárásokról szóló törvényekben ismét külön szabályozni a közzététel tilalmát. Addig is azonban, mig az ilynemű büntetendő cselekményről általában a büntető törvény rendelkezik, pusztán a systematica kielégítése végett alig volna indokolt a közzététel tilalmáról és ennek büntetéséről nem intézkedni. A javaslat a közzététel tilalmának megszegését kihágássá minősiti és a kihágás legnagyobb büntetési tételével sújtja. Csupán pénzbüntetés alkalmazása nem volna helyén, mert a sensatiós közleménynyel esetleg nagy üzleti nyereségre számító hírlap szívesen kifizetné a 300 forint pénzbüntetést. A közzététel természetesen nemcsak a tárgyalás alatt, hanem a tárgyalás befejezése után is tilos. Az emiitett német novella bírálata alkalmából Meves, a lipcsei birodalmi törvényszék kiváló birája és az >Archív für Strafrechtc szerkesztője indítványozta (Archív 35. kötet 2. füzet) hogy a tudományos czélra való közléseket a tilalom szabálya alól ki kellene venni, mert különben a tudományos kritika elől jogi tekintetben igen fontos ügyek vonatnának el. Ez indítvány fontolóra vétetett a jelen javaslat készítésénél is, de fel nem használtatott, mert igy könnyen ki lehet játszani a közlési tilalmat, a mennyiben a sensatiót hajhászó lapok tudományos fejtegetés színében köziének a tárgyalásokat. Másrészről az ítélet és indokolása mindig közölhető lévén, ez elég bő anyagot szolgáltat a tudományos feldolgozásra s épen nincs szükség a tárgyalás közlésére, a mint tényleg jogi szaklapok nem is szokták közölni magát a tárgyalást. A javaslat a tárgyalás fogalmi körét a legtágabban érti és igy a közönség kizárásával tartott tárgyaláson felolvasott iratokra (vádirat stb.) is kiterjed a közzététel tilalma. A mi azt a kérdést illeti, hogy a tárgyaló biróság vagy a kihágásra illetékes bíróság van-e hivatva eme kihágás fölött ítélni, mint nem ezen javaslat keretéhez tartozót, nem oldja meg a javaslat. Minthogy azonban ez nem rendbüntetés, és szoros összefüggésben sincs az elintézés tárgyát képező btínügygyel, a tilalom megszegése pedig egyenesen kihágásnak van kijelentve: ennélfogva nem szenved kétséget, hogy ez, mint törvényben megállapított kihágás, az ezekre fennálló rendes illetőségi szabályok alá esik. 3. A határozatok kihirdetésének nyilvánossága, a tanácskozás és szavazás titkossága. A javaslat megköveteli, hogy minden birói határozat kihirdetése nyilvános legyen, következőleg nemcsak az,