Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

356 357. szám. A hullaszemle és bonczolás arra szolgál, hogy a halál oka meghatározható legyen, következőleg a kérdést ugy kell feltenni, hogy a vélemény mindig határozott )álaszt adjon arra, hogy mi volt a halálnak közvetlen oka és ez okból kell a távolabbi okokig feljutni ugy, hogy az oki összefüggés a halál és az ezt. okozó mozzanat között helyreállítható legyen; Először tehát meg kell állapítani ama physiologiai okot, mely a halált előidézte, pl. szívszélhűdés, elvérzés stb., azután pedig az organismus ama megzavarását, pl. akasztás, lövés stb., melyből a halál physiologiai oka következett. A kérdések egymásutánja egyébiránt a dolog természetéből folyik. Az első kérdés az, vannak-e a hullán sérülések és ha vannak, ezek olyanok-e, melyeket más idézett elő avagy nem. Ha más idézte elő a sérüléseket: akkor kutatni kell, hogy ezen sérülések mily eszközzel, mily módon és a halál bekövetkeztét mennyivel megelőzött időben követtettek el? Meg kell határozni, hogy a sérülés, vagy ha ilyen több van, melyek vagy melyeknek összhatása volt oka a halálnak. Már most, ha meg van állapítva a halált okozó sérülés: ugy kutatni kell a sértés természetét. Ez különböző eredményre vezethet. Megtörténhet ugyanis, hogy a sértés oly jellegű, mely normális körülmények között minden emberre nézve egyazon eredményt okozta volna. Ha valakinek fejét levágták, ha szíven szúrták: ugy bizonyos, hogy a sértés általános természete okozta a halált. Megtörténhet továbbá, hogy a sérült subjectiv körülményei (pl. chronikus betegsége, helyi baja, individualitása) folytán állott be a halál, mi normális körülmények között elmaradt volna. Megtörténhet, hogy a sértés csak esetleg vált halálossá, hogy a sértőtől teljesen független körülmények, az éghajlat, időjárás működtek közre a halál előidézésére. Megtörténhet, hogy a sértéshez véletlenül hozzájárulnak oly körülmények, melyek a halált előidézik, pl. ha a sértett a sérülés folytán előállott betegségben nem tartja meg az orvosi rendeleteket s ennek folytán halálossá változik betegsége. Ezeken fölül a szakértőknek még azt is meg kell állapitaniok, bogy mindezen esetekben nem lehetett volna-e kellő időben érkező czélszerü segélylyel a halált elhárítani. Lehet, hogy a halál csak azért következett be, mert a sértett nem fordult orvosi segélyhez, vagy azt egyenesen visszautasította, vagy azok, kiknek kötelessége lett volna az ápolásról gondoskodni, semmit sem tettek, vagy nagyon későn teljesítették kötelességüket. A beszámítás szempontjából fontos lévén még ama kérdés is, hogy a sértés nélkül nem következett volna-e be más okokból is a halál és hogy a sértés mennyi idő alatt gyógyult volna meg, ezeknek figyelembevételét is előírja a javaslat. Ez utasításokkal még nem látja a javaslat kimerítve ama rendelkezéseket, melyek a hullaszemle és bonczolás alapján adandó orvosi véleményre nézve törvénybe foglalhatók. Szükségesnek tartotta még a gyermekölés esetében is a beszámításra nézve lényeges három mozzanatot a szakértők figyelmébe ajánlani, t. i. azt, hogy a gyermek élve született, érett és életképes volt-e? Az osztrák törvény (130. §.) csak azt emeli ki, hogy a gyermek élve született-e? A javaslat azonban a német törvény 90. §-ának nyomán még az érettség és életképesség mozzanatait is kiemeli, melyek ugy a beszámítás, mint a büntetés kimérésénél mindenesetre lényegessk. 2. Mérgezés megállapítása (175. §.). A legnehezebb szakértői feladatok egyike a mérgezés tényálladékának megállapítása, akár okozott a mérgezés halált, akár nem. A javaslat ezért a vegyészi vizsgálat teljesítését rendszerint az orzzágos művegyészre bízza, kinél a megbízhatóság teljes garantiája megvan. Eddigi gyakorlatunk szerint is a vegyvizsgálatokat leginkább az országos művegyész teljesítette, sőt az 1872. jun. 20-án 15,933. sz. alatt kelt igazságügy ministeri rendeletben ez kötelezőleg volt előírva. Túlhalmozottság esetén az igazságügyi kormány eddig is gondoskodott és