Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

too 357. szám. dául felsorolt eseteket. Eltért a javaslat az osztrák perrendtartástól annyiban is, hogy a fotárgyalási elnökre bizza az elhalasztást, míg amannak rendelkezése szerint ez a felügyelő tanács hatáskörébe van utalva. Ha az elnök fel van jogositva a határnap kitűzésére, ha hivatalból új tanukat és szakértőket idézhet meg és indítványra elö'vizsgálati cselekményeket is elrendelhet: ugy semmi ok sincs őt a határnap elhalasztásának jogától megfosztani, — hisz sokszor az elhalasztás épen a miatt szükséges, mert az általa elrendelt elővizsgálati cselekmények teljesítése ínég nem fejeztetett be. Természetes, hogy lelkiismeretesen kell mérlegelni az elhalasztás okait és súlyos felelősség terheli az elnököt, ha könnyelműségből vagy önkénykedésből halasztja el a főtárgyalás határnapját. Nemcsak a főtárgyalási határnap előtt, hanem még magán e napon is joga van az elnöknek fontos okból (pl. vádlott vagy főtanuk elmaradása stb.) a főtárgyalást elhalasztani. De ha a főtárgyalás már kezdetét vette: ugy már csak félbeszakításnak van helye az elnök részéről, melyet az huszonnégy órára rendelhet el, míg hosszabb időre való félbeszakítás vagy elnapolás már a bíróság hatásköréhez tartozik. Nehogy a védő meg nem jelenését is oly okul tekintsék, mely miatt a főtárgyalás elhalasztandó, szükséges volt kimondani, hogy ezt csak akkor lehet halasztási okul elfogadni, ha már az idő rövidsége miatt más védő nem rendelhető. 8. A 275. §. második bekezdésében foglalt rendelkezést egészen kivételes természetűnek kívánja tekintetni a javaslat, melyet csakis akkor hozzon a törvényszék javaslatba, ha akár jelentékeny költségkímélés, akár a bizonyítási eljárás lényeges megkönnyitése követelné ezt. Ha például nagyszámú tanút kellene kihallgatni, kik a főtárgyalásra kiszemelt helyhez nagyon közel laknak, ha múlhatatlanul szükséges az itélőbiróság személyes helyszíni szemléje stb., akkor előnynyel járhat e kivételes rendelkezés alkalmazása, melyet ha az elnök vagy ügyészség szükségesnek tart, mindig tartoznak véleményüket a törvényszék elé terjeszteni, mely véleményes előterjesztését az igazságügyminister elé juttatja. A javaslat szerint nemcsak valamely járásbíróság székhelyén, hanem ugy a törvényszék kerületében, mint azon kívül fekvő bármely községben, megtartható a főtárgyalás. Attól nem kell tartani, hogy a birói teendők teljesítésére teljesen alkalmatlan helyiségekben, végezné a bíróság az eljárás legfontosabb és legünnepélyesebb részét, a főtárgyalást és Ítélethozatalt — mert az elhatározás joga a kérdés administrativ természeténél fogva az igazságügyministert illetvén — a hely megjelölésénél az emiitett szempontok is kellő figyelemben fognak részesülni. XVIII. FEJEZET. A főtárgyalás. (276-314. §§.) A meddig a tételes jog távol áll ama reform-eszméktől, melyek a bűnvádi per szakokra osztásának jogosultságát el nem ismerve azt hirdetik, hogy a vizsgáló- és ítélőbíró hatáskörét szétválasztani nem szabad, hanem a nyilvánosság, szóbeliség és közvetlenség követelményeinek megvalósítása mellett az itélőbirónak kell az eljárás megindításától kezdve egész az ítélethozatalig az ügygyei foglalkoznia: addig a főtárgyaláson fog mindig a bűnvádi per súlypontja nyugodni.