Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357, szám. 355 A javaslat az érintett gyanú esetéu nem elégszik meg a hullaszemlével, hanem mindig bonczolást is kivan teljesíttetni. A régi jogok nem ismerték a hullaszemlével járó bonczolást. A germán jogok, a kanon jog, az olasz practicusok megelégedtek az egyszerű" hullaszemlével. Néha ugyan a halál oka felől bonczolás nélkül is biztos tájékozás szerezhető, sőt bonczolás esetleg nem is teljesíthető. Egy nagy vasúti szerencsétlenség, épület-összeomlás következtében meghalt, vagy gyújtogatás következtében elégett, vagy darabokra vagdalt egyénnél a halál oka nem kétséges. Mindazáltal a szabálytól, ha csak a hullabonczolás lehetősége nincs kizárva, annál kevésbbé szabad eltérni, mert nem egyszer fordult elő, hogy a tanuk látni vélték, hogy valaki agyonlőtt egy harmadik személyt és csak a bonczolás derítette fel, hogy a lövés idején már az nem volt életben. Egyéb­iránt az nem szenved kétséget, hogy a hullabonczolás nem kizárólagos bizonyítási eszköze az ölésnek. Más bizonyítási eszköz utján is juthat a biró ama meggyőződésre, hogy valaki mást jogellenesen életétől megfosztott, de ennek rendes és legbiztosabb megállapítási módja a hulla­bonczolás, melyet tehát ok nélkül elmulasztani, de még elodázni sem szabad, mert értéke legnagyobb részben a gyors teljesítéstől függ. Megtörténhetik, hogy a gyanú már csak a hulla eltemetése után irányul büntetendő cselekményre, vagy hogy újabb mozzanatok felderítése czéljából válik szükségessé a hullaszemle: ilyenkor meg kell engedni, hogy a már eltemetett hulla kiásható és bonczolás alá vehető legyen. Mindazáltal ezt a javaslat két feltételhez köti. Egyik, hogy az adott körülmények között ered­mény legyen a szemlétől, illetve bonczolástól várható, •— a másik, hogy az a közreműködőkre nézve közvetlen veszélylyel ne járjon (170. %.). Az előbbire nézve figyelembe kell venni az eltemetés óta eltelt időt, az időjárást, az elhalt testi állapotát stb. és leghelyesebb, ha e tekin­tetben is szakértőket hallgat meg a biró. De ha a szakértők határozott tagadó választ nem adnak: akkor nem kell mellőzni a hulla kiásatását és bonczolását. Oly esetben azonban, ha közvetlen veszélylyel jár a közreműködőkre nézve a hulla kiásása és bonczolása, s különösen ragály idején, a kiásás mellőzendő. A hullaszemle a biró jelenlétében, lehetőleg a helyszínén és a hulla helyzetének meg­változtatása előtt teljesítendő és a talált állapot minden mellékkörülményeivel együtt jegyzőkönyvbe veendő. Mielőtt azonban a bonczolás megkezdetik, a hulla azonossága megállapítandó és e czélból ugy az elhunytat életében ismert egyének, esetleg a terhelt meg­kérdezendők (171. §.). A hullaszemlére és bonczolásra épen a kölcsönös szakértői ellenőrzés szempontjából a javaslat — ugy mint csaknem minden perrendtartás és eddigi joggyakorlatunk is — két orvos alkalmazását kívánja meg, s mivel a javaslat szerint csak szükség esetén^lehet az egyik >sebész<j ugy rendes körülmények között mindig két orvostudor alkalmazandó. A régebbi időben sokat vitatott kérdést, hogy az elhunytat a halála előtt megelőzött betegségben gyógykezelő orvos lehet-e szakértő, a javaslat a fenforgó érdekeltségi viszony miatt tagadólag oldotta meg. Mindazáltal intézkedik a javaslat, hogy az ily orvos is mint tanú kihall­gatható legyen, és ha egyéb törvényes akadály nem forog fenn, az ily orvos is esküre bocsát­ható. Ki kell emelni, hogy a szakértő orvosoknak egymáshoz való rokonsági köteléke kizárási okot ugyan nem képez, de közel rokonságban álló szakértők együttes alkalmazása, netáni kifogások elkerülése végett, mégis lehetőleg mellőzendő. A hulla szemle és bonczolás mű tani részére nem terjeszkedik ki a javaslat. Néhány uta sitás azonban, különösen a biró által felteendő kérdések megkönnyítése és a vélemények sza­batossága szempontjából gyakorlati előnynyel bir. Az 1843. évi württembergi perrendtartás óta egész a legújabb osztrák törvényhozásig súlyt helyeztek az ily tartalmú intézkedésnek a perrendtartásba foglalására. 45*

Next

/
Oldalképek
Tartalom