Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
357. szám, 453 A jury kihallgatja a vádlót és az ez által megjelölt tanukat, ez utóbbiakat eskü alatt. Nem hallgattatnak ki azonban sem vádlott, sem az általa esetleg meghívott mentő tanuk. A tárgyalás eredményéhez képest a jury vagy elfogadja a vádat, vagy visszautasítja. Az első esetben a vádiratra jegyeztetik >true bilit, a második esetben pedig >no true bill«, >not found< vagy »ignoramus«. A bili érvényességéhez 12 esküdt szavazata szükséges. Ha a vádnak helyt ad a nagy jury: akkor a terhelt vádlottnak (indicted) tekintetik és azonnal az együtt ülő kis esküdtszék (petty jury) elé állíttatik. A vádló itt jelentékeny birság terhe mellett, köteles a vádat ugy fentartani, miként azt az esküdtszék helybenhagyta. E szabály természetesen nem köti a vádlót, ha a bíróság az »indictment<-et megsemmisítette, vagy alakilag megváltoztatta. Ha pedig a nagy jury a vádat alaptalannak mondja ki, akkor a terheltet azonnal felmentik és szabadlábra helyezik. A bíróság ily felmentés esetében is, ha a vádat alaposnak találja, továbbra is letartóztathatja a terheltet és elrendelheti, hogy a vád új esküdtszék elé vitessék. Nyilvánosságra jutott büntetendő cselekmények esetében a nagy jury vádló nélkül is tehet feljelentést (presentment), melyet a clerk >indictement« alakjába önt. Anglia a nagy jury intézményében a szabadság egyik elsőrangú biztositékát látja. Emelkedett büszkeséggel mondjaBlaekstone: Angliában senkit sem lehet súlyos bűntettért elitélni, hacsak 24 polgártársa (12 a vád, 12 az itélő juryn) arra egyhangúlag nem szavaz. Bármily előnyökkel bir is ez intézmény: annak árnyoldalaival mégis magában Angliában is tüzetesen foglalkoztak. Nem zárkóznak el az elől, hogy a nagy jury rendszerint felületesen veszi mérlegelés alá a vád anyagát s gyakran alap nélkül ád helyt a vádnak. Nagy hiányául róvják fel ez intézménynek azt is, hogy csakis a vádló és a terhelő tanuk hallgattatnak ki, s hogy az ülés nem nyilvános. Különösen élesen tárta fel ez intézmény hiányait Anglia egyik legkiválóbb jogásza, lord Brougham. A panasz oly általános volt a negyvenes években ez intézmény ellen, hogy a kormány 1849. ápril havában annak megszüntetését czélzó javaslatot terjesztett elő az alsóházban, és a nagy jury feladatát az elővizsgálatot teljesítő bíróra kívánta ruházni. A parliament ugyan nem tárgyalta e javaslatot, de a bizottság, melyben Anglia legkiválóbb jogászai vettek részt, csaknem egyhangúlag a nagy jury megszüntetése mellett nyilatkozott, mely ellenszenvnek oka főként az volt, hogy a nagy jury a vádaknak körülbelül 6Vo-át utasította vissza, mig az itélő jury a vádlottaknak 30°/o-át mentette fel. Az angol közvélemény mindannak daczára szívósan ragaszkodik a »nagy jury< intézményéhez és Blackstone (commentárjában) csakis Londonban tartja nélkülözhetőnek a »nagy jury«-t, a hol a kitűnő rendőri birák >committment«-jei kellő kezességet nyújtanak, de másutt nem. Politikai bűntettekre nézve pedig nélkülözhetlennek jelenti ki ez intézményt. Ujabb időkben az állandó vádközeg intézményének felkarolása mellett már alig hallható hang, mely a vád-jury megszüntetését óhajtaná, mert a hivatalos vádlóval szemben a nagy jury-ben látják a legtöbb garantiát, hanem minden törekvés) pda irányul, hogy ez intézmény megszabaduljon árnyoldalaitól — és különösen a terhelt jelenlétét, a mentő tanuk kihallgatását és azt ajánlják, hogy committment nélkül a vádló ne mehessen a hagy jury elé. B) Észak-Amerikában a polgári szabadság egyik legfőbb biztositékának tartják a nagy esküdtszéket. Maga az alkotmány mondja ki, hogy senkit sem szabad felelősségre vonni >capital or otherwise infamous crime* miatt, kivéve >on a presentment or indictment of a grand jury*. És Észak-Amerikában inkább nyújt is biztosítékot a nagy jury az alaptalan vádak ellen, mint Angliában, mert akként bírálja fölül a vádat, mintha csak itélő jury volna. Vezérelv az, hogy vádnak csak akkor szabad helyt adni, ha a bizonyítékok az esküdtek véleménye szerint az itélő jury által leendő elitéltetést igazolják. De az államok legnagyobb részt magát az intézményt is tökéletesítették. A terhelt legtöbb államban a nagy jury tagjai ellenében is bir visszavetési joggal, a gyanúsított a