Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

64 357. szám. 319. §. Törvényszéki ítélet ellen felebbezésnek nincs helye: 1. ha a vádlott egyedül oly vád alapján Ítéltetett el, illetve oly vád alul mentetett fel, mely fölött rendszerint járásbíróság vagy közigazgatási hatóság van hivatva Ítélni, 2. ha a vádlott vétség vagy kihágás miatt akár a BTK. 92. §-ának alkalmazásával, akár a nélkül, csak pénzbüntetésre ítéltetett, 3. ha oly cselekmény vádja alul mentetett fel, melyre a törvény csak pénzbüntetést szab. 320. §. Felebbezést használhatnak: 1. a vádlott vagy helyette házastársa, fel- és lemenő ágbeli rokonai, gyámja vagy gondnoka és pedig nem teljes korú vádlott előnyére még ennek akarata ellen is szülei, nagyszülei, gyámja vagy gondnoka, 2. a védő, képviseltje akarata ellen is, 3. a kir. ügyészség, ugy a vádlott előnyére, mint hátrányára, 4. a magán vádló, 5. a sértett fél és a károsított, de ezek, ha az elsőfokú bíróság Ítéletéig mint magánvádlók nem jártak el, csakis magánjogi igényeik tárgyában vagy felmentő Ítélet ellen, 6. a vádlott örökösei, kik azonban, ha a vádlottal az 1-ső pont alatt emiitett viszonyok egyikében sem állanak, az ítéletnek csak a magánjogi igényekre vonatkozó része tárgyában élhetnek felebbezéssel. 321. §. Semmiségi okok a bűnvádi eljárás szabályainak következő megsértései: 1. ha az itélőbiróság nem volt törvényesen alakítva, 2. ha a törvény szerint kizárt birő (66 —69. §§.) tagja volt az itélőbiróságnak, 3. ha az ítélethozatalban oly bíró is részt vett, ki nem volt jelen az egész tárgyaláson, 4. ha az itélőbiróság hatáskörének túllépésével mondta ki magát illetékesnek, vagy hatásköréhez tartozó ügyet ahhoz nem tartozónak mondott ki, 5. ha oly szabálytalanság vagy mulasztás követtetett el, melyet a jelen törvény semmiség terhe mellett tilt, 6. ha a tárgyalás oly személy jelenléte nélkül tartatott meg, kinek jelenlétét a törvény mellőzhetlennek nyilvánítja, 7. ha a nyilvánosság törvényes ok nélkül kizáratott, 8. ha a perorvoslatot használó ellenzése daczára a tárgyalás alatt valamely semmis elővizsgálati cselekményről felvett vagy oly irat olvastatott fel, melyet a jelen törvény szerint felolvasni nem lett volna szabad, 9. ha a perorvoslatot használónak a tárgyaláson tett indítványa tárgyában határozat nem hozatott, vagy ellenzése daczára a tárgyaláson oly közbeszóló határozat hozatott, melylyel a bűnvádi eljárásnak a vád vagy a védelem szempontjából lényeges rendelkezése vagy elve sértetett meg, illetve tévesen alkalmaztatott, 10. ha az ítélet határozati része érthetetlen, 11. ha az ítélet törvényszerű vád nélkül hozatott, vagy a vád tárgyát ki nem meriti, 12. ha a 298., 299., 304. §§. és a 350. §. 4. pontjának rendelkezései meg nem tartattak. Az 5., 8., 9. pontok alatt megjelölt semmiségi okok sem a vádlott hátrányára, sem előnyére nem érvényesíthetők, ha nyilvánvaló, hogy az alaki sérelem az itélét hozatalára befolyással nem volt.