Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

357. szám. 65 A 8. és 9. pontok esetében megszűnik a semmiség, ha az illető fél a sérelmes intézkedés vagy mulasztás alkalmával azonnal nem nyilatkoztatja ki, hogy e miatt perorvoslattal fog élni. A jelen §-ban felsorolt alaki sérelmek közül az 1., 3., 4., 6., 11. pont alattiak hivatalból figyelembe veendők. 322. §. Az anyagi törvény megsértéséből származó semmiségi okot képez: 1. ha a büntető törvény megfelelő rendelkezése nem, vagy tévesen alkalmaztatott, azon kérdésekben: a) hogy a vád alapjául szolgáló tényálladék képez-e büntetendő cselekményt; b) hogy a büntető törvények melyik rendelkezése szerint kell a cselekményt minősíteni; c) hogy a beszámítást, a bűnvádi eljárás megindítását vagy a büntethetőséget kizáró ok, és melyik forog fenn; 2. ha a bíróság a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket, vagy azoknak megengedett enyhítésénél, átváltoztatásánál vagy súlyosbitásánál a törvényben vont határokat meg nem tartotta. A jelen §. 1. b) pontja alatt foglalt semmiségi eset mindig, a többiek akkor veendők hivatalból is figyelembe, ha a vádlott hátrányára szolgáltak. 323. §. Ha a törvénynek oly rendelkezése sértetett meg, mely a vádlott előnyére szolgál, ez okból a vádlott hátrányára felebbezés nem használható. 324. §. A fölülvizsgálat, — kivéve a hivatalból figyelembe veendő semmiségi eseteket, — csak az ítéletnek felebbezéssel megtámadott intézkedésére szorítkozik. A vádló által, habár a vádlott hátrányára használt felebbezés hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok fenforgásának esetén (321., 322. §§.) kivül is, a vádlott előnyére használtnak tekintetik. A vádlott büntetése egyedül a kir. ügyészség vagy a ma'gánvádló által a vádlott hátrányára használt felebbezés esetében súlyosbitható. A felebbező vádlott előnyére szolgáló tekintet alapján, ha az bűntársaira is kiterjed, az ítélet az utóbbiak javára is megváltoztatandó, habár felebbezéssel nem is éltek. 325. §. A felebbezés az ítélet kihirdetésekor, vagy azt követő nyolcz nap alatt jegyzőkönyvre adva, vagy írásban jelenthető be^a törvényszéknél. Ha az ítélet a vádlottal kézbesítés utján közöltetik, a határidő ennek megtörténtétől számíttatik. A 320. §. 1. pontjában említett hozzátartozók a vádlott részére nyitva álló határidőben élhetnek felebbezéssel. A felebbezési határidő alatt a már írásban benyújtott, vagy jegyzőkönyvre adott felebbezés újabb beadványnyal kiegészíthető, vagy bővebben indokolható. A vádlottnak vagy védőjének a felebbezése bejelentésekor előterjesztett kérelmére megengedendő, hogy a felebbezés indokolását csak az ítélet kézbesítésétől számított nyolcz nap alatt nyújtsák be. Az ítélet ekkor a kérelmezőnek három nap alatt kézbesítendő. Az elkésett, határozatlan (326. §.), vagy a törvény által kizárt felebbezést a törvényszék utasítja vissza. Az ezen végzés ellen használt felfolyamodás csak elkésés miatt utasítható vissza KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XI. KÖTET. 9