Képviselőházi irományok, 1887. X. kötet • 320-356. sz.

Irományszámok - 1887-330. A pénzügyi bizottság jelentése, a ministerelnök ur által benyujtott s "a mosztár-rámatorkolati keskenyvágányú vasutnak Szerajevóig való folytatásárl" szóló törvényjavaslatról

30 330. szám. Melléklet a 330. számú irományhoz. A közlekedésügyi bizottság jelentése, „a mosztár-rámatorkolati keskenyvágányú vasútnak Szerajevóig való folytatásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezen törvényjavaslat, amint formájában az 1884:XXVII. és az 1886:XXVI. törvényczikkekhez alkalmazkodik, ugy lényegében azon műnek befejezését czélozza, mely a nevezett törvényczikkek által megkezdetett. Első lépés volt e tekintetben a mosztár-metkovicsi vonalrész kiépítése; a második lépés történt ezen vonalnak a Ráma-torkolatig való folytatása által. Már akkor hangoztatott több oldalról az a vélemény, hogy ezen vasút csak ugy fog katonai és politikai hivatásának egészen megfelelhetni, ha folytatását nyeri Szerajevóig. A kormány azonban, távol minden elhamarkodástól, a sürgetések ellenére is, tartózkodott minden újabb lépéstől, mig a már meglevő vonalaknak gyakorlati értéke és jövedelmezősége iránt elegendő tapasztalásokat nem szerzett. Bevárta továbbá, mig a most czélba vett vonalat illetőleg, mely műszakilag a nehezebbek egyike, minden tekintetben kimeritő és alapos tanulmányokat nem tett. Az előterjesztés, mely ezen tapasztalatok és tanulmányok eredményeképen jelenleg a képviselőház előtt van, mindkét irányban kielégítő. A már kiépített vonalakat illetőleg a kormány kimutatta, hogy azon számitások, melyeknek alapján annak idején a boszniai vasutaknak létesitését javaslatba hozta, beváltak. Nevezetesen Bosznia és Herczegovina tartományi jövedelmeiből a zenicza-szerajevói, a mosztármetkovicsi és a mosztár-rámatorkolati vasutaknak előlegezett 8.331,000 frtnyi összegeknek a felhasználás napjától számított kamatai az 1887. év végéig a közös aktívákba tényleg befizettettek. Az egyes vonalak is megkezdték a közös aktívákból vett kölcsönöknek a saját üzleti feleslegeikből való törlesztését. Feltűnő a haladás a mosztár-metkovicsi szakasznál, mely az 1885. évben csak 12,419 frtot volt képes üzleti feleslegeiből törleszteni, mig az 1887. évben már ezen összegnek csaknem négyszeresét, azaz 48,264 frtot szolgáltatott vissza a közös aktíváknak. Figyelmet érdemel továbbá az a tény, hogy a doboj-siminhani vasútra felvett kölcsöDnek fele, azaz 500,000 frt az 1887. év végéig szintén ki lett egyenlítve, mely köl-