Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.
Irományszámok - 1887-249. Törvényjavaslat, az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályok elháritása tárgyában
48 249. szám. közi bizottság által 1874. évben az aldunán létesítendő hajózási útra vonatkozólag kidolgozott terv felett szintén nyilatkozzanak. A külföldi szakértők véleménye annak idejében közzététetvén és a t. képviselőháznak is bemutattatván, annak további részletes Ösmertetése itt nem szükséges és azért röviden csak azt kívánjuk megemlíteni, hogy a külföldi szakértők az előbb felsorolt főbb irányelveket teljesen helyeselték; a tervekre nézve azonban részint a hajózási út vonalozására, részint pedig annak létesítési módjára nézve, a nemzetközi bizottság véleményétől eltérő javaslatokat tettek. Egyfelől tehát a monarchia két kormánya között létrejött s fentebb emiitett megállapodásokból kifolyólag, másfelől pedig mivel a nemzetközi bizottság által kidolgozott tervek ellen műszaki szempontból aggályok merültek fel, a közmunka- és közlekedésügyi minister 1883. évben a ministertanácstól nyert felhatalmazás alapján a későbbi javaslatok figyelembevételével készitendő újabb tervek kidolgozását rendelte el, hogy ezeknek a korábbi tervekkel való összehasonlítása, valamint a külföldi szakértők javaslatainak mérlegelése alapján^megnyugvással legyen megállapítható, illetőleg elfogadható azon terv, mely legtöbb biztosítékot nyújthatna arra nézve, hogy ezen nagy horderejű és nemcsak hazai, de nemzetközi jelentőséggel biró szabályozási munkák ugy műszaki, mint hajózási szempontokból is a leghelyesebb módon lesznek megoldhatók. Az újabb tervek 1884. évben elkészülvén, azok első sorban műszaki, majd hajózási szempontból beható birálat és tanulmány tárgyává tétettek, s azok ellen sem egyik, sem másik tekintetben lényegesebb kifogás nem tétetett. Ezeknek előrebocsátása után áttérünk az elfogadott tervek, a kivitelre kerülő munkamennyiségek és kivitelhez szükséges költség rövid ismertetésére. A hajózási akadályok összesen mintegy 85 km. szakaszon fordulnak elő. És pedig: Moldovától 19 km. távolságban a Stenka nevű sziklapad képezi az első hajózási akadályt. Ezen sziklapad 1,094 m. szélességben vonul el a Duna alatt, s habár valamennyi hajózási akadály között a legjelentéktelenebb, mégis kis vízállás alkalmával veszélyezteti, sőt lehetetlenné teszi a hajózást, E sziklapadon keresztül a nemzetközi bizottság javaslatának megfelelően egy 825 m. hosszú fenékben 60 m. szélességű s az orsovai vizmércze 0 vízállásának megfelelő kis vizszin alatt 2*0 m. mélységű egyenes irányú csatornának kirepesztése terveztetik. E csatorna létesitése 7,408 m 3 szikla eltávolítást tesz szükségessé. A Stenka sziklapadtól 14*8 km. távolságban a Kozla sziklacsoport vonul keresztül a Duna medrén, melyen alul közvetlenül a Dojke nevű sziklapad veszi kezdetét. E két sziklapad közvetlen közelsége folytán egy összefüggő hajózási akadályt képez, melynek elhárítására vonatkozó munkálatok is egy terven foglalvák össze. Itt is a hajózási út a magyar part mellett elvonuló egyenes irányú és az előbb emiitett méreteknek megfelelő csatorna létesitése által terveztetik. A Kozla-Dojkén keresztül előállítandó hajózási csatorna hossza 2,100 m., az eltávolítandó szikla köbmennyisége pedig 65,775 m 3 . 9 klmtr. távolságra a Dojke sziklapadtól veszi kezdetét azon hosszú és egymással összefüggő hajózási akadály, mely az Izlas és Tachtalia sziklacsoportok, továbbá a grebeni szorulat és végre a Grebentől Szviniczán alulig elvonuló sziklapad által képeztetik. Ezen, a Vaskapu után legjelentékenyebb hajózási akadály elhárítása czéljából az Izlas és Tachtalián keresztül egy a már fentebb emiitett méreteknek megfelelő csatorna kiemelése terveztetik, — hogy pedig egyrészt a Greben szorulatnál létező, s a vízállással aránylag növekedő vizbukás mérsékeltessék, másrészt pedig a Swinyiczán alulig terjedő sziklapadon az akadálytalan hajózáshoz megkívántató vízmélység biztosittassék a grebeni beszögelő hegytől kiindulóíag
