Képviselőházi irományok, 1887. VII. kötet • 227-243. sz.
Irományszámok - 1887-231. A pénzügyi bizottság jelentése, "az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában
22 231. szám. vonatkozó intézkedések összefüggése miatt és másfelöl a jutalmat a likőr literjére 1 3 A krban fejeztük ki itt és a 9. §-ban; mert ez felel meg (és nem l 2 / 3 kr.) a 35 fok-tartalomnak. Az első és a harmadik bekezdésből >fogyasztási* szót kihagyatni kérjük, mert termelési adó alá eső szesz is mehet ki. A 9. §-ban csak a fentebb jelzett módosítást eszközöltük. A 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16. §-ok változatlan elfogadását kérjük. A 17. §-ban az első sorban ta{- teendő az >üzleti« szó elé. A 18. §. 4-ik bekezdéséből tannak minőségéből, feltűnő olcsó árából, a\ elő\őbirtokos ismert személyes tulajdonságaiból, ü\letéből vagy foglalko\ásából, avagy más körülményekből'< szavakat kihagyandóknak véljük, mint felesleges és zavaró bővítést. Épen ezen okból a 19. §-ból kérjük kihagyatni %a\ adós ismeretes s\emélyi tulajdonságaiból, üzletéből vagy foglalkozásából, avagy más körülményekből* szavakat. A 20. §. 3-ik bekezdésében >tulajdonosnak* szó helyett helyesebb >jogosítottnak* szót tenni. A Második Fejezet a régi általános adóbiztositási szabályokat tartalmazza. A 21., 22., 23., 25., 26., 27., 28. §-okat változatlan elfogadásra ajánljuk; a mostani törvények intézkedéseit tartalmazzák. Csak a 24. §-t irtuk át, hogy világosabb legyen és e czélból vettünk abba egy új első pontot. A 29. §-ban azon két irályi módositást indítványozzuk, hogy első sorában >A s{es{fő{ési ü\let ama cselekményei^ helyett egyszerűen tétessék: >Ama cselekmények*. Utolsó bekezdésének első sorában ta{ ü\leti helyiségekben* helyett >a{ ü\let székhelyén*, mely utóbbi kibővíti, de ugy hisszük, indokoltan, az üzletvezető felelősségét, mert ott jelen van. A 30. §. változatlan elfogadását ajánljuk. A Harmadik Fejezet Első részének czímeiben ^adónem* helyett helyesebb: T>adó\ási mód*-ot tenni, mert ez felel meg a fogalomnak. A 31. §. változatlan elfogadását ajánljuk. A 32. §-ban több módositást kérünk. Egyfelől I. pontjából *és keményítőt* kihagyni kérjük és a III. pontba i vagy keményítőt dolgodnak fel* tenni, mert a melasse-fözdékkel helyesebben jöhetnek a keményítőből dolgozó fözdék egy cathegoriába. Ez anyagot üstfözdére hagyni nem lehet. Másfelöl a lisztes anyagot feldolgozó kis üstökre nézve szorosabban ki akartuk fejezni, azoknak a mezőgazdasággal való összefüggését, azért az a) pontban az öntermes\tette anyagok kizárólagos felhasználhatását jobban kiemeltük és a főzési időszakot szeptember, október, november hóban kezdődő 6 hóra szorittottuk. Ez a gazdasági érdekeknek nem árt és a szeszipar érdekeinek megfelel. E szempont vezérelt abban is, hogy a b) pontban a czefreedények összes űrtartalmát 17 hektoliterről 13-ra szállítottuk le és ennek elfogadását ajánljuk a t. képviselőháznak; mert 2 hektoliteres üstnek ez bőségesen elég; több ür csak visszaélésekre vezet. Szakértő iparosok egynémelyike még 11 hektolitert is elégségesnek tart. Végül az I. alá c) pontnak oly irányú felhatalmazást indítványozunk a pénzügyministernek adatni, hogy az üst fűtési felülete és a töltési ür közötti arány tekintetében az osztrák pénzügyministerrel egyetértöleg rendeleti utón ugy intézkedjék, hogy a helyes arány által a törvény szándékának mindenha meg legyen felelve. Végül egy új pontot vettünk fel visszaélések kikerülése végett, hogy egy vállalkozó egy községben csak egy szeszfőzdét tarthasson üzletben. A 33. §. második bekezdését újra stylisáltuk. A 34. §-ból a 2. pontot egészen kihagyatni kérjük; mert az új adórendszer sikerének és természetének inkább felel meg az, hogy lisztes anyagokból főző szeszfőzdékre a megváltás
