Képviselőházi irományok, 1887. VII. kötet • 227-243. sz.

Irományszámok - 1887-231. A pénzügyi bizottság jelentése, "az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

231. szám. 23 egyáltalában ne alkalmaztassák. Azoknak termelése mégis folytonosabb ellenőrzést és állandóbb adózást tesz lehetővé is, szükségessé is. így a 3. pontból 2. lenne. .,.':.. . A ; A 35. §-t azon intézkedéssel véltük megtoldandónak, hogy ha a 32. §. V. alá esö gyümölcsöt, törkölyt stb. főző szeszfőzdék is akarják a szeszmérőgép segítségével a tényleges szesztermelés megállapítását, ezt reájuk alkalmazhassák. A 36. §. második bekezdésében külön intézkedtünk a borsavat termelő gyárakra nézve, hogy ezek a termelési adó alá jussanak, ép így a 32. §. V. alá esö gyárak. A kihagyott, második pont a módosítás utolsó pontjában nyer kifejezést. A 37. §-nak változatlan elfogadását ajánljuk. A 38. §-ban A. pontjából a 32. §. V. pont alá tartozó anyagokat egészen kihagytuk, hogy itt csak a lisztes anyagokra vonatkozó intézkedés maradjon és ezekre nézve az üst literekben vett töltési képességét háromszorosról négyszeresre véljük emelendőnek. Ennek lehetőségét és szükségét a szakértők minden irányban konstatálják. De épen azért az A. pontból i?-be első 1. pontnak átjőve, a gyümölcsöt feldolgozó azon egyszerű fözdékre vonatkozó intézkedés, — melyeknek leírása az A. pontban van; — az üst töltési képességeinek hároms\oros mennyiségével és a B. 1., 2., 3. pontjaiból lenne 2., 3., 4., megfeielöleg változván ezekre az idézet is ugy e §-ban, mint a többiben. A gyümölcsöt feldolgozó főzdék feltöltésének mennyiségét (bár több oldalról kívánták) nem véltük emelendőnek, az anyag értékesítése és a főzdék termelésének jelentéktelensége tilt el ettől. A 39. §. változatlan elfogadását ajánljuk. A 40. §-ban a lisztes anyagoknak szesznyeredékét 5 fok helyett: 6 fokban véljük megállapitandónak. Mert egyes szakernberek azt állítják ugyan, hogy 7 fokra is tehető az, de az eszközök tökéletlensége mellett magasabbra menni nem merünk és azt hiszszük, hogy 6 fok nyeredék felvételével, a töltéseknek négyszeresre emelésével, a lisztes anyagok főzése megváltásának megszüntetésével, a főzdéknek öntermesztett anyagokra szorításával, főzésének 6 hóra (e §. utolsó bekezdésében is) szorításával, eleget, tettünk azon követelményeknek, hogy ezen kis üstök adózása is a valóságnak megfelelőbbé tétessék és —tekintve a magas adót — visszaélések forrásává ne legyen. Sőt e §. utolsó bekezdésében még azon megszorítást is ajánljuk, hogy az itt tervezett 20°/o adóleengedésben ezen főzdék közül is csak azok részesüljenek, amelyek főző üstjének tartalma 60 liternél nem nagyobb«. E törekvésünkből folyik az is, hogy (miután a 41. §. változatlan elfogadását ajánljuk) a 42. §-ban (2) ugyancsak a lisztes anyagot feldolgozó kis fözdékre nézve a czefrekádak számát 3-ról 2-re kérjük leszállítani és azok tartalmát a főzőkészülék napi termelőképességének háromszorosáról kétszeresére indítványozzuk szorítani, — mert a valódi szükségnek gátat vet. A 3. pontban pedig * hűtőké szülék alkalmazása nélkül < szavakat kérjük felvétetni, mert ezt megengedni nem volt szándék és nem is szükséges. E pontban »edényekben«, mezekből az edényekbök helyett: i> edény bent, sebből a{ edénybőh kérjük tenni. Ezen módosításokkal a kis üstök a valódi szükségnek fognak megfelelni és a visszaélések, méltánytalan verseny jobban megnehezítve lesznek. A 43. §. változatlan elfogadását ajánljuk. Csak a 33. §. idézetéhez a B) betűt kérjük tétetni. A 44. §-ban »a szeszfőzde helyét és« helyett az előbbi (29. §.) intézkedésnek megfelelően kérjük a következő »a községet, melyben a szeszfőzde létezik és ennek« szavakat tenni. A második bekezdésben »mint« helyett: »úgymint«; a 3-ik bekezdésben termelőképessége elébe: »napi« teendő és a 36. §. helyett 38. §. idézendő. Az utolsó bekezdésben »vizleöntés« helyett: »vizbeöntés* helyesebb.