Képviselőházi irományok, 1887. VII. kötet • 227-243. sz.
Irományszámok - 1887-231. A pénzügyi bizottság jelentése, "az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában
16 231. seárn. mentse és Ausztriával való forgalmunkban a termelő területet megillető adónak a kisebb (35 frtos) tétel szerinti elszámolását épen ugy, mint a hogy azt a t. képviselőház a czukoradóra nézve elfogadta, könnyebbé és érdekeinknek megfelelőbbé tegye. Természetes, hogy e szabadraktárak intézménye még külön fontos intézkedéseket tesz szükségessé, hogy feladatuknak teljesen megfeleljenek, mire a kormány figyelmét a tárgyalás közben is, mint alább felemlítjük, felhívtuk; mert ez intézmény czélszerű kifejlesztése nélkül ugy az adórendszer, mint az Ausztriával való szeszforgalmunk sok hátránynyal fog járni. A javaslat pénzügyi eredménye biztosan ki nem számitható, de aligha tévedünk, ha állítjuk, hogy a szeszadóból vett mostani jövedelmeinket legalább is megkétszerezi, illetőleg háromszorozhatja; és az igy nyerhető jövedelemre államháztartásunknak nagy szüksége van. Ez kényszerítő indok annak elfogadására. Elismerjük, hogy e javaslat egész rendszere a tudomány és tapasztalás kritikájának tüzpróbáját még ki nem állotta, mert e tekintetben a hasonló rendszert alkalmazó egyetlen állam: Németország kritikája és tapasztalása is sokkal újabb, hogysem biztos következtetést engedne. De a gyakorlati szükség annyira indokolni és megszabni látszik e rendszert, hogy annak alkalmazása elöl ki nem térhetünk. Annyival kevésbé, mert közvetlenül megfelelni látjuk közgazdasági és pénzügyi feladatának. Azonban épen a rendszer újdonsága, bonyolult természete és koczkázattal járó eredménye miatt kiváló fontosságot kell helyeznünk arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés pontos, részrehajlatian és szakavatott legyen, mert e mellett minden hiba, mulasztás és visszaélés nagyon megboszulja magát. Ezért kötelességünk volt a kormány figyelmét felhívni arra, hogy a pénzügyőrségi személyzet és szolgálat tekintetében e czélból a még szükségeseket tegye meg. Mielőtt a részletekre áttérünk, ismertetjük itt a t. képviselőházhoz e tárgyban benyújtott kérvényeket, melyeket a t. ház. tárgyalás és jelentéstétel végett a bizottsághoz utasítani méltóztatott; hogy meggyőződjék a t. képviselőház, mennyiben vehettük figyelembe a törvényjavaslat részleteinél az azokban kifejezésre jutott kívánságokat; mennyiben estek azok tárgyuknál vagy mértéküknél fogva azon lehetőségen túl, meddig elmehettünk; egyúttal kérjük a t. házat, hogy ezzel együtt e kérvényeket elintézetteknek méltóztassék tekinteni. A következő kérvények és abban következő kívánságok voltak hozzánk utasítva: A{ aradi kereskedelmi és iparkamarának kérvénye, melyben kéri a kis üstök termelésének a javaslatba hozottnál nagyobb mértékű megadóztatását; a javaslatnak az adómentes szesz felhasználásáról szóló szakaszának módosítását; a szabadraktárak szabályozására vonatkozó szakasz módosítását s illetőleg a kereskedelem szempontjából azok könnyítését; a szeszadó-törvény végrehajtása tárgyában kiadandó rendeletek közhirrététele előtt az érdekelt iparágak, kereskedők, kereskedelmi és iparkamarák meghallgatását; hogy az átmeneti intézkedések egyik módosítása az lenne, miszerint az utóadóztatás tárgyául bejelentendő szeszmennyiség ne S20 liternél, hanem felénél kezdődjék; a szeszadó-törvényjavaslatnak tárgyalása előtt a contingens felosztására vonatkozó törvényjavaslat beadását és ismerését és a két törvényjavaslatnak kapcsolatos tárgyalását; a contingenstörvénynek, ugy mint Ausztriában, három évre megállapítását; s végül a szeszipar technikai tökélyesbitése végett szeszkisérleti állomás felállítását. A budapesti kereskedelmi és iparkamarának kérvénye, melyben az iránt folyamodik, hogy: a szeszadó-törvényjavaslat 5. §-ában kilátásba helyezett adómentes pálinkafőzés ne emeltessék törvényerőre és
