Képviselőházi irományok, 1887. VII. kötet • 227-243. sz.
Irományszámok - 1887-231. A pénzügyi bizottság jelentése, "az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában
231. szám. 17 a 103. §-t oda módosíttatni kéri, hogy a pótadó a gyümölcs, törköly, bogyók, gyökérnövények, bor, seprő, must, mézes viz és serfözési hulladékokból készült szesznemek után 12 krra szállíttassák le. A temesvári kereskedelmi és iparkamara kérvénye, melyben kéri, hogy: 1. a törvényjavaslat 5. §-a egészen kihagyassék és az adómentes pálinkafőzés egyáltalában megszüntettessék; 2. azon kis üstfözdék, melyek gyümölcsöt és gyümölcshulladékokat, tehát oly anyagokat dolgoznak fel, melyek az ország egyes vidékein s nevezetesen a temesvári kereskedelmi és iparkamara területéhez tartozó volt katonai őrvidéken az összes földtermelésnek egy jelentékeny töredékét, sőt a lakosság egyik fökereseti forrását képezik, — annyiban részesittessenek kedvezményben, hogy részükre hektolíterenkint 5 frtnyi adóleengedés nyújtassák. Különben pedig legfeljebb három hónapra terjedő főzési idény engedélyezése mellett a teljes adó fizetésére . köteleztessenek, és pedig a termelőképesség szerinti átalány utján (37. §.) ; 3. a lisztes anyagokat feldolgozó kis fözdéknél a megváltási módozat (34. §.) kihagyassék és a helyett a főzöképesség szerinti átalányozás (37. §.) volna teendő. Az átalány-összegnek azonban a minden hektoliter alkohol után adandó 5 frtnyi adóleengedés mellett a 35 fitos egész adó magasságát kellene elérnie, s a főzési időtartam legfeljebb 14 napra szoríttassák; 4. a gőzzel fűtendő főzőkészülékek (38. §. B) 3. pontja) az átalányozásból kizárandók és mérőkészülék alkalmazására köteleztessenek. A sárosmegyei gazdasági egylet kívánja : a) a contingensen felül előállított szeszfogyasztási adója 45 írtról 55 frtra emeltessék; b) az osztrák szesznek a magyar szabadraktár mellőzésével való behozatala, a dohánykezeléshez hasonlóan csempészetnek minősíttessék; c) a contingens megosztására nézve a gazdasági szeszipar folyton s fokozatosan fejlesztendő oly arányban, hogy idővel a belfogyasztás a gazdasági szeszgyárak által fedezhető legyen; d) az adómentes főzést feltétlenül, a lisztes anyagot feldolgozó üstfözdék' közül pedig azokat, melyek nem marhatartás czéljából hozatnak üzembe, eltörültetni; a marhatartás czéljából három hónapig egy huzamban dolgozó' gyárakat pedig a szeszmérogép jelzése mellett a contingensen belől megadóztatni; e) a szeptember 1-én még meglevő szeszkészlet pótmegadóztatása 24 írttal elegendőnek nem tartatik, erre azonban javaslat nem tétetik; /) az új szeszadó-törvény meghozatala mellett a regale-törvénynek még a jelen ülésszak alatt leendő tárgyalása szükségesnek tartatik. A budapesti s{es{-likőr gyárosok és kimér ők iparos társulatának kérvénye, melyben kérik, hogy: 1. a törvényjavaslat 2. §-ában javasolt adókulcs 25 krra szállittassék le ; és csak később években 35 kr. erejéig legyen fokozható; ez iránt ily irányú módositvány nyujtassék be; 2. az 5. §. pedig egészen hagyassák ki; végül 3. hogy a 103. §. oly értelemben módo s ittassék, hogy az 1888. évi szeptember hó 1-én meglevő azon szeszkészletek után, melyek gyümölcsből, törkölyből, bogyós gyümölcsökből, gyökérnövényekböl, borból, borsepröböl, mustból, mézes vizből és serfözési hulladékokból nem gyárilag, hanem üst-és szeszfőzdékben készültek, pótadó fejében hektoliterfokonkint csak 12 kr. legyen fizetendő. A magyarországi regale-bérlők kívánják, hogy : I. a szesz megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását addig függőben tartani, mig a regálék országos megváltására vonatkozó törvényjavaslat a magas kormány által be nem KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. VII. KÖTET. 3
