Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.

Irományszámok - 1887-225. 1888. évi XIV. törvényczikk, az osztrák-magyar Monarchiának Romániával, a Monarchia két állama és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal újabb megállapitása és azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában kötött, s Bukarestben 1887. évi deczember hó 7-én/november hó 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről

404 225. szám. cetté derniére montagne en passant par les points cotés 1974 et 1897, au ruisseau Rusece á l'embouchure du ruisseau piríul Dragomir, de Iá elle remonte celui-ci jusqu'á sa source, d'oü elle raonte a l'ensellement au point coté 1916. De ce point reprenant la créte elle passe sur le sommet Isvorul aux points cotés: 1823, 1815, 1733, sur le sommet Curereste (cote 1772) sur la créte du Cracul Maticulul, sur les sommets: Dobrovir, Dealul Mleculuí (cote 1725) Cupanul (cote 1455), Gasca (cote 1138), sur les points cotés: 980, 896, 882, et par la Poiana Schitul descend au ruisseau Gerna. Elle suit ensuite le cours de la Cérna jusqu'au point coté 254, d'oü suivant le sentier qui se trouve tracé sur le versant Ouest de la montagne Secul va jusqu'au ruisseau TTesna (cote 492), qu'elle remonte jusqu'á la Poiana Gaura Feteí, oű elle quitte ce ruisseau et va en ligne droite dans la direction Sud-Ouest á la Poiana Balta Cerbului, et de Iá á la Curmátura intre plaiuri et suivant la créte passe sur les sommets: Preseaca (cote 1094), Coseiul (cote 1071), par les Poiana Rotatá et Coseiulul (cote 1050), sur les sommets ; Lunca Camena (Piaira Vinátá), cote 1228 et 1126, Piatra lul Cosei, poiana Cosei, Grebenicul (cote 1143), Poiana Sulita, Plostina Mosorului, cotes 827, 894, 927, virful Cocosuluí (cote 920), Poiana Racheléi, Predealul maré, cotes 763, 636, 647 et sur l'ensellement du Méteres. De ce point elle descend á la source du ruisseau Cerovát, qu'elle suit jusqu'á son embouchure dans le ruisseau Bachna, et ensuite celui-ci jusqu'au pied Sud-Est de la montagne Cioaca, nommément jusqu'au point, qui se trouve dans le lit actuel de la Bachna en ligne droite vers l'Est vis-á-vis du mamelon de cetté montagne, coté 164. De ce poiut la frontiére suit une ligne qui se trouverait tracée dans le lit de la Bachna á égale distance des deux anciennes rives jusqu'á la grandé route empierrée de Verciorova á Orsova, d'oü elle va en ligne droite jusqu'au point oü les lignes de chemin de fer de jegyeken keresztül a Rusece patakhoz, a piríul Dragomir nevű patak beömléséhez, s ezen utóbbi patakon föl annak eredetéhez vezet, s aztán felhág az 1916. számú magassági mérjegy nyergébe. Innen ismét a hegygerinczen át az Isvorul csúcsára, az 1823., 1815., 1733. sz. magassági mérjegyekhez, a Curereste csúcsán át (cote 1772) a Cracul Maticulul gerinczére, a Dobrovir, Dealul Mleculuí (cote 1725,\ Cupanul (cote 1455), Gasca (cote 1138) csúcsaira, a 980., 896. és 882. számú magassági mérjegyekhez, és a Poiana Schitulon át le a Cérna (Cserna) folyóhoz vezet. A határ a Cérna folyását követi a 2.">4. számú magassági mérjegygyel jelzett pontig, innen a Secul hegy nyugati lejtőjén létező gyalogösvény mentében a Csezna patakhoz húzódik (Tesna, cote 492.), azután ezen patakon fölvonul a Poiana Gaura Fetei-ig, itt elhagyja a fentebbi patakot és délnyugotnak egyenes vonalban a Poiana Balta Cerbuluíra, innen a Curmátura intre plaiuríra, továbbá a hegygerinczet követi a Preseaca (cote 1094) és Coseiul (cote 1071) csúcsaira, a Poiana Rotatá és Coseiulul-on (cote 1050) át a Lunca Camena (Piatra Vinátá), az 1228. és 1126. sz. magassági mérjegyeken a Piatra luí Cosei, poiana Cosei, Grebenicul (cote 1143), Poiana Sulita, Plostina Mosorului, a 827., 894. és 927. számú magassági mérjegyeken a virful Cocosulul (cote 920), Poiana Rachelel, Predealul maré csúcsaihoz, a 763., 636. és 647. számú magassági mérjegyekhez és a Méteres nyergébe vezet. E ponttól leszáll a határ a Cerovát patak eredetéhez és ezen patakon lemegy annak a Bachna patakba ömléseig, ezen utóbbi patakon tovább a Cioaca hegy délkeleti lábáig, nevezetesen a tényleges Bachna meder azon pontjáig, mely egyenesen keleti irányban átellenében esik a Cioaca hegy 164 magassági mérjegygyel jelzett kúpjának. E ponttól a határ a Bachna mederben oly vonalon halad, mely a mindkét felől való régi parttól egyenlő távolságra húzódik tovább a verciorova-orsovai kőutig; innen egyenes irányban a magyar és a román vaspályák érintkezési pontjához vonul (azaz a román vaspálya