Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.

Irományszámok - 1887-222. A pénzügyi bizottság jelentése, a közmunka- és közlekedésügyi minister ur által, "a császári királyi szabadalmazott kassa-oderbergi, a magyar északkeleti és az első magyar-gácsországi vasuttársaságok részére további külön állami biztositás nyujtása tárgyában" beadott törvényjavaslatot illetőleg

222 szám. 367 iyezett beruházási kölcsön-részletek felhasználása óta a nevezett vasutaknak nem lévén beruházásaikra fedezetük, a halaszthatatlan beruházások lehetővé tételéről a kormánynak kellett gondoskodni, nagyobb hátrányok és visszásságok megelőzése szempontjából. Ezen tételek különben rendesen benfoglaltáttak az illető vasutak költségvetéseiben; e költségvetések a kormány által jóváhagyattak és ezen alapon lettek a tételek évenkint a mindenkori kamatgarantia főösszegében az állami költségvetésben megállapitva. A mi a 3.887,000 frt függő kölcsönt illeti, melyből a kassá-oderbergi vasútra 837,000 frt a magyar északkeleti vasútra pedig 3.050,000 frt esik, — e függő kölcsönök természete és eredete analóg azon előlegekével, melyek az imént lettek tárgyalva és körülírva. E függő ;kölcsönök is mindenkor beruházási czélokra fordíttattak s mindenkor kormányi engedélylyel köttettek. Ezeknek rendezése szükségessé vált a végből, mert ezen rövid lejáratú kölcsönök ugy a törlesztési részlet, mint a kamat nagyságánál fogva az .illető üzletszámlát aránytalanul terhelték, miért is a kormány fölhasználni kívánta ezt az alkalmat arra, hogy e függő kölcsönök eleny észtessenek. A mi már a kamatbiztositást élvező 3 vasút ezentúli beruházásait illeti, ezek főösszege 9.052,000 frtot képvisel; ebből a kassá-oderbergi vasútra 1.791,000, a magyar északkeleti vasútra 3.761,000 frt; az első magyar-gácsországi vasútra pedig 3.761,000 frt esik. Ezen beruházásokkal a kassa-oderbergi vasúton némely kiegészítési munkálatok szándékoltatnak eszközöltetni; a magyar északkeleti vasút szerencs—legenye-mihályi vonalán s az I. magyar-gácsországi vasút legenye-mihályi, mezö-laborczi vonalán pedig egy második vágány lefektetése van tervbe véve. A kincstárnak visszatérülö összegekből a magyar államvasutak beruházási czéljaira kért 3.600,000 frtból 600,000 frt a budapest-józsefvárosi keresztezési pont végleges megszüntetésére Il-ik és utolsó részlet fordittatik, s 3.000,000 frt a hatvan-miskolcz-szerencsi vonalon egy második vágány építésére s azzal kapcsolatos munkákra van felvéve. A józsefvárosi keresztezési pont megszüntetésére már a folyó évre. 300,000 frt lett az állami költségvetésbe felvéve. A budapesti személypályaudvarból Belgrád és Bécs felé vezető vágányok ugyanis a Józsefvárosból Kőbányán át Hatvanra vezető vágányokat a józsefvárosi pályaudvar előtt, tehát a nyilt vonalon pályaszinben vágják s igy az emelkedő forgalmat tekintve, ezen keresztezési pont egyfelől az üzletbiztonság tekintetéből esik kifogás alá, másfelöl a személyvonatoknak rövid időközben indítását és érkezését aránytalanul megnehezíti, naponta mintegy 150 vonat lévén kénytelen ugyanazon egy ponton áthaladni. A törvényhozás ezen keresztezési pont megszüntetését már előbb elhatározván, most csupán arról van szó, miszerint a czélba vett munkálat gyorsabban hajtassák végre, a minek elkerülhetetlen voltáról a bizottság a közmunka- és közlekedésügyi minister ur előterjesztéséből meggyőződött. A mi már az államvasutaknál tervbe vett másik beruházás, névszerint a hatvan-miskolczszerencsi vonalon egy második vágány lefektetését illeti, ezt ugyanazon szempontok indokolják, melyek a budapest-hatvani vonalon a második vágány lefektetését szükségessé tették s melyek a magyar északkeleti vasút szerencs—legenye-mihályi vonalán, s a magyar-gácsországi vasút legenye-mihályi—mezölaborczi vonalán a második vágány sürgős lefektetését igénylik. Tisztán forgalmi és közgazdasági szempontból minden vasútnál előnyös a 2-ik vágány lefektetése, de — a budapest-hatvan és hatvan-miskolczi vonaltól eltekintve, hol a 2-ik vágány különben is előbb-utóbb lefektetendő lett volna, — a többi vonalokon a 2-ik vágány lefek-