Képviselőházi irományok, 1887. III. kötet • 77-127. sz.

Irományszámok - 1887-95. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyminiserium 1888. évi állami kölségvetéséről

94 95. szám. i a lakosok gyakori, és néha más városrészbe való átköltözködése nélkülözhetetlenné tették, hogy az 53. §. 1. a) és b) pontjában jelölt s nem a fővárosi közegek hatáskörébe utalt hátralékok behajtása a becsüsöknek a tanácstól vagy egyes kerületi hatóságoktól való kéregetése által akadályt ne szenvedjen. A becsüsök illetménye épen ugy, mint az állami végrehajtóké, eddig az állami költ­ségvetés egyenes adók (15.) czímén 3-ik rovat állami végrehajtók a) pont alatt előirányzott hitelből fedeztetett, most azonban miután a törvény 83. §-ának második bekezdésében emiitett három év letelvén, azok véglegesítésének kérdése felmerült, s az 1888-ik évi állami költ­ségvetésben, mint az adófelügyelők segédszemélyzetéhez tartozók az 5. czím alatt már szám­szerint feltüntettettek: indokolt volt, hogy a becsüsök is (kik, mint látható, csak a főváros területén vannak) létszám szerint kimutattassanak. Az előirányzatot elfogadásra ajánljuk. Földadó-nyilvántartási felügyelőségek, helyszinelési felügyelőségek és a kolozsvári katasteri igazgatóság. Kiadás: 6. czím. Személyi járandóságok 185,614 frt + 49,289 frt. Dologi kiadások 32,485 > — 453 > Összesen . . 218,099 frt + 48,836 frt. E többletből a szorosan vett magyarországi kiadásokra esik 37,631 frt, a horvát­szlavonországi kiadásokra 11,205 frt. Az 1., 2., 3. rovatnál mutatkozó többlet abban leli indokolását, hogy a katasteri munkálatok átalakítására rendszeresített becslési személyzet elégtelennek bizonyult és igy 27 becslőbiztos alkalmaztatott ideiglenesen a helyszinelési felügyelőségeknél évi 2,000 forint járandósággal. Jelenleg csak 6 biztos áll a 21 közül alkalmazásban, épen ugy, mint Horvát-Szlavon­országban is 6 biztos működik. E 12 ideiglenes becslőbiztos megtartása múlhatatlanul szük­séges és javadalmazásuk egyenként egyenlő a II. oszt. pénzügyi fogalmazói ranggal biró rendes becslőbiztosokéval. Az 1888-ik évi állami költségvetés XVI. fej., VI. czíme 2. rovatán (>átalányok*), a mint az a ministeri indokolásból is kivehető, azon oknál fogva vétetett fel 12,000 frttal több, mert a helyszínelő becslöbiztosok létszáma az ordinariumban a szorosan vett Magyarországra nézve héttel emeltetett, Horvát-8zlavonorszagra nézve pedig hattal s igy 'összesen 23-mal többre vétetett fel, mint eddig volt, és igy természetes, hogy ezeknek uti- és napidíj-átalányait is, a mi egyenként és évenkint 800 forintot, tehát együtt 10,400 frtot tesz ki, szintén elő kellett irányozni. Ezen kivül előirányoztatott még két tényleg alkalmazásban állott, de átalánynyal ellátva nem volt, hanem átalányaikat az 1887. évi költségvetés >Beruházások« czíme alatt enge­délyezve volt 100,000 írtból élvezett helyszinelési biztosnak 8—800 frtnyi, összesen tehát 1,600 forint átalánya. Összeadva tehát ezen 1,600 frtot és . . . 10.400 > ez adja ki a mutatkozó 12,000 frt különbözetet. Ezen kiadási többlet azonban csak látszólagos, mert, a mint már fennebb is mondatott, de a költségvetés indokolásából is kitűnik, ez nem képez új kiadást, mivel ezen költségek a múlt évben az 1887. évi költségvetés > Beruházások* 10. czíme alatt felvéve volt 100,000 forintból fedeztettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom