Képviselőházi irományok, 1887. III. kötet • 77-127. sz.

Irományszámok - 1887-95. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyminiserium 1888. évi állami kölségvetéséről

95. szám. 95 A« emiitett költségtöbbletet indokolja továbbá az, hogy az alkalmazásban levő díjnokok illetményei eddigelé szintén >Beruházások« rovata alatt fedeztettek, holott most mint állandó szükségletek a rendes költségbe a 3. rovatnál irányoztattak elő. De másrészt a költség emelkedés nem is nevezhető többletnek, mert ha az eddig előirányozva volt 100,000 írtból a 48,836 frtnyi emelkedést levonjuk, akkor tulajdonképen 51,164 frtnyi megtakarítás mutatkozik, mely idővel tetemesen fog emelkedni. Az előirányzatot elfogadásra ajánljuk. Hogy e tekintetben világos képet nyerjünk, még a következőket emiitjük fel: Az 1887-ik évi állami költségvetés »Beruházások< 10. czíme alatt engedélyezve volt 100,000 írtból mint állandó jellegű, tehát a rendes költségvetés keretébe tartozó kiadások az 1888-ik évi költségvetésbe a XVI. fejezet 6. czíme alá a következő összegek vétettek át és pedig: I. Magyarországra nézve a > Hely szinelési felügyelőségekhez <: a) fizetés és lakbérek rovatán . . „ 11,000 frt, 6) az átalányok rovatán 7,200 frt. II. Helytelenül a >kolozsvári kataszteri igazgatósági előirányzatához a napidíjak rovatán nyomdahiba folytán, mert az tulajdonképen a helyszinelési felügyelőségek előirányzatához tartozik, mivel a napdíjasok ott vannak alkalmazva s a kolozsvári igazgatóságot abból csak kikerekitve 1,574 frt illeti meg 32,873 » III. A horvát-szlavonországi nyilvántartási felügyelőség előirányzatához fizetések és lakbérek rovatán 5,100 > az átalányok rovatán , . . 4,800 > a napidíjak rovatán 2,738 > jutalmak és segélyek rovatán 80 > tehát összesen . . 58,691 frt. • Ezen összeggel szemben azonban a nyilvántartási felügyelőségek és segédszemélyzete személyzeti létszámának, ugy a szoros értelemben vett Magyar-, valamint Horvát-Szlavonország területén történt apasztása következtében minden rovaton összesen 9,855 forint takaríttatván meg, a költségvetés 6-ik czíménél (földadó-nyilvántartási felügyelőségek, kataszteri helyszinelési felügyelőségek és kolozsvári kataszteri igazgatóság) tulajdonképen csak 48,836 frt többlet mutatkozik, a melylyel szemben, a mint az a költségvetés indokolásából is kitűnik, az 1887. évi költségvetés >Beruházások* 10. czíme alatt engedélyezve volt 100,000 írtnak teljes elejtése következtében az 1888-ik évi előirányzatban 51,164 forint megtakarítás mutatkozik. Egyúttal indítványozzuk, hogy, mint eddig, a 3. czím (Pénzügyigazgatóságok), 4-ik czím (Illetékszabási hivatalok és illetékszabási számtisztek), 5. czím (Adófelügyelőségek) és 6. czím (Földadó-nyilvántartás) személyi járandóságai közt az átruházási jog a ministernek adassék meg. Állami pénztárak. Kiadás: 7. czím. Előirányzat 1888-ra és pedig: a központi állampénztár részére 62,015 frt -f 342 frt, a budapesti állampénztár részére 34,156 > — 232 > a zágrábi állampénztár részére 15,954 > — 250 » Összesen . . 112,125 frt — 140 frt.