Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

210 41. szám. hagyományok érvényben maradnak: az a törvényjavaslat e részbeni álláspontja mellett kérdés tárgyát nem képezheti. Ha a végrendelet több egyenlő példányban van kiállitva, a hallgatag visszavonást csak azon esetre lehet feltételezni, ha a végrendeletnek valamennyi példányai megsemmisíttetnek; mert a több példányban lévő végrendelet egy vagy több. de nem valamennyi példányának megsemmisítéséből, mint különböző okokra visszavezethető tényből az örökhagyó visszavonási szándékára biztos következtetést vonni nem lehet. Közjegyző előtt tett közvégrendeleteknél a hiteles kiadvány, szóbeli végrendeleteknél pedig a végrendeletnek Írásba foglalását tartalmazó feljegyzés csak bizonyítékot képez, de nem tartalmazza, s illetve nem képviseli magát az ünnepélyes végrendelkezési cselekményt. Ennélfogva különös tekintettel arra is, hogy a közjegyzői végrendelet visszavonása külön törvényben tüzetesen van szabályozva, és hogy a szóbeli végrendeletnek érvénye a törvényjavaslat 148-ik §-ában, ugy is rövid időre van korlátozva: a törvényjavaslat 246-ik §-ánakazon rendelkezése, hogy a közjegyzői végrendelet kiadványának, vagy a szóbeli végrendelet Írásbeli feljegyzését tartalmazó okiratnak megsemmisítése által a végrendelet visszavontnak nem tekintetik, idokoltnak mutatkozik. A 247. §. tartalma, mely a szász ptkv. 2222-ik §-ának felel meg, indokoltatik azon körülmény által, miszerint felteendő, hogy a végrendelkezőnek házastársa javára tett intézkedéseinél kizárólag a házastársi (

viszony kellő méltatása lön alapul véve; ha tehát a házasság érvénytelennek nyilvánittatik, vagy ha a házastársak között, vagy egyikökre nézve a házassági kötelék felbontása mellett, avagy ágytól vagy asztaltól mindenkorra való elválasztás jogerejű birói határozattal kimondatott: akkor a végrendeleti intézkedés alapja megszűnvén, magát a végrendeleti intézkedést méltán visszavontnak lehet tekinteni. Nem tette azonban a törvényjavaslat magáévá a Mommsen-féle tervezet 168-ik §-ának azon újítását, hogy ezen esetben a házastársak között megengedett közös végrendeletek teljes tartalmukban megszüntetteknek tekintendők; mert abból, hogy a házastársak közös végrendeletet alkottak, egyáltalán nem lehet következtetni, hogy öszszes intézkedéseik kizárólagos alapját a házassági kapcsolat képezte; s mert nyilvánvaló igazságtalanság lenne a végből, mert a házassági kapcsolat megszűnt, nemcsak a házastársak javára szóló rendelkezéseket, hanem azokat is hatályoktól megfosztani, a melyek idegenek, a rendelkező házastárs rokonai javára, vagy pedig jótékony czélra tétettek. 248-253. §§. Azon fontos kérdést, hogy a későbbi érvényes, de a korábbi végrendelet visszavonását kifejezetten nem tartalmazó végrendelet által, a korábbi végrendelet mennyiben szüntettetik meg, a törvényjavaslat a 248., és 249. §-okban szabályozza. E részben a törvényhozások eltérő álláspontot foglalnak el. — Az osztrák ptkv. szerint a korábbi végrendelet a későbbi érvényes végrendelet által nemcsak az örökös-nevezésre, hanem a többi rendelkezésekre nézve is megszüntettetik, ha csak az örökhagyó az utóbbiakban világosan értésül nem adja, hogy korábbi végrendelete egészben vagy részben fennálljon. Ezen rendszabály áll akkor is, ha a későbbi végrendeletben az örökségnek csak egy részére neveztetik örökös, ugy hogy a fennmaradó rész nem a korábbi végrendeletben nevezett, hanem a törvényes örökösökre száll. A porosz Landrecht I. r. XII. czím 572. és következő §-ai szerint, ha a későbbi végrendeletben az örökös-nevezés váltóztattatik meg, a korábbi végrendelet érvényét veszti, és pedig az abban rendelt hagyományok is, hacsak az utóbbi végrendeletben kifejezetten fentartva vagy ismételve nincsenek. Ha azonban az örökhagyó a korábbi végrendelet tartalmazta örökös-