Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

41. szám. 161 az ajándékozás alkalmával az örökhagyó nem lép túl azon korlátokon, a melyeket a törvény a kötelesrészre jogosítottak érdekében megvon: akkor későbbi tények és események az eredetileg megtámadhatlan ajándékozás megtámadására alapul nem szolgálhatnak; valamint későbbi tények ^s események nem eredményezhetik azt, hogy egy eredetileg kisebb mérvben megtámadható ajándékozás nagyobb mérvben váljék megtámadhatóvá. Ennélfogva, ha a gyermekkel biró vagy házas viszonyban levő örökhagyó 20,000 frt vagyonából 10,000 frtot ajándékoz el: gyermekei a kötelesrésznek a megajándékozott által való kiegészítését vagy kielégítését nem követelhetik akkor sem, ha az örökhagyó megmaradt vagyona elhalálozásáig 2,000 frtra csökkent le, illetve ha vagyon hátrahagyása nélkül halt el. Ha pedig az örökhagyó a fentebbi esetben 20,000 frt vagyonából 12,000 frtot ajándékozott el: a kötelesrészre jogosítottak a megajándékozottól csak 2,000 frtot és nem többet követelhetnek. Ugyanezen alapon nyugszik a törvényjavaslat 103. §-ának rendelkezése, mely a kötelesrész megtérítése, illetve kiegészítése iránti kötelezettséget azon esetre szabályozza, ha az örökhagyó több izben tett ajándékozásokat. E szerint ha az örökhagyó 20,000 frt vagyonából első izben 12,000 frtot, azután 8,000 frtról 7,000 frtra leolvadt vagyonából másodízben 4,000 frtot ajándékozott el, és később 3,000 frt hátrahagyásával elhalt: gyermekei, kiknek kötelesrészük a 67. §. szerint számítva 19,000 frt érték után 9,500 frtra rúgna, az egész hagyatékon felül, az első izben megajándékozottól 2,000 frtot, a másodízben megajándékozottól pedig 4,000 forintot követelhetnek, mivel tekintettel az e!sö* ajándékozásra, ezen második ajándékozás már egész összegében sérelmesnek tekintendő. A 104. §-nak rendelkezése, tekintettel a 67. §. tartalmára, szükséges azért, mert azon szabályból folyólag, hogy ha több izben tétettek ajándékozások, a jogosítottak ezen ajándékozások bármelyikét megelőző vagyonállás szerint követeihetik kötelesrészük kiadatását, — előállhat azon eset, hogy a megtérítési kötelezettség külöuböző időben megajándékozott több egyén ellen érvényesíthető, és ezért szükséges azon sorrend megállapítása, a melyben a megajándékozottak a megtérítést teljesíteni kötelesek. így ha az örökhagyó 20,000 frt vagyonából 12,000 frtot elajándékozott, azután 22,000 frtra gyarapitva vagyonát, ekkor megint 14,000 frt ajándékozást tett: gyermeke, a ki ezen esetben 34,000 frt után 17,000 frt kötelesrészt követelhet, — a 8,000 frt hagyatékon felüli 9,000 frt megtérítését a másodízben megajándékozottól van jogosítva követelni, és ha a másodizben megajándékozott fizetésképes, az első izben megajándékozott a kötelesrész megtérítéséhez semmivel sem tartozik hozzájárulni. Csak ha a másodizben megajándékozott vagy örökösei ellen a kötelesrészre jogosult igényét fizetésképtelenség miatt vagy épen nem, vagy teljesen nem érvényesítheti: tartozik a kötelesrész kiegészítéséhez az első ízben megajándékozott hozzájárulni, ez azonban a 102. és 103. §-ok rendelkezéséből folyólag csak 2,000 frt összegig, mert az ő megajándékozása által az akkori vagyonállás figyelembevételével a kötelesrész csak ennyiben lön megsértve. A törvényjavaslat értelmében a 105. §. azon esetre, ha egyidőbeli két vagy több megajándékozás történt, a felelősség kérdését a dolog természetének megfelelően szabályozza, a midőn az aránylagos hozzájárulást állítja fel szabályul. A kötelesrészre jogositott a hagyatékból is nem a kötelesrészének megfelelő örökösödési hányadot, hanem a kötelesrésznek megfelelő készpénzbeli kielégítést lévén jogosítva követelni; ennek megfelelően természetesen a megajándékozottól is nem az ajándéktárgynak, illetve megfelelő részének természetben való visszaadatását, hanem a kötelesrésznek a 102—104. §§-ok korlátai között készpénzben való kiegészítését, illetve megtérítését követelheti. Ennélfogva, mintán a megtérítési kötelezettség az ajándéktárgy értékén természetesen túl nem terjedhet, szükséges azon értéket is meghatározni, a mely a megtérítési kötelezettség mérvének megállapításánál irányadó. E részben a törvényjavaslat 106. §-a a vagyon KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. II. KÖTET. 21