Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

160 41. szám. kiegészítését, s ha hagyaték nincsen, egész kötelesrészöket a megajándékozottól követelhessék. Abból, hogy a törvényjavaslat 101-ik§-a sa 67. §. szerint jogosítottakra hivatkozik: nyilvánvaló, hogy a megajándékozott elleni kereseti jog csak az ajándékozáskor kötelesrészre jogositottakat, továbbá az akkor már életben volt leszármazóknak további leszármazóit, végre az akkor fennállott házasságból született gyermekeket, vagy ezek leszármazóit illeti meg. E részben az osztrák ptvkv. 951. §-a csak az ajándékozáskor már meglevő származékokat jogosítja fel, mig a szász ptvkv. 2606. §-a azt rendeli, hogy a kötelesrészre jogosított a sérelmes ajándékozás megtámadására arra való tekintet nélkül van jogosítva, hogy a kötelesrészhez való igénye az ajándékozáskor fennállott-e már avagy később keletkezett, és ezen szabály alól csak azon egy kivételt állapítja meg, hogy a házastárs a házasság megkötése előtti ajándékozásokat nem támadhatja meg. E két véglet közül a törvényjavaslat a középúton halad, midőn a Mommsenféle tervezet 512. §-a alapján a 101. §-ban hivatkozott 67. §-ban az ajándékozáskor már kötelesrészre jogosítottakon felül az akkor már életben volt leszármazóknak további leszármazóit, és az akkor már fennállót házasságból született gyermekeket és ezek leszármazóit, sőt ha az ajándékozáskor kötelesrészre jogosult leszármazó volt, a későbbi házasságból született többi leszármazókat is azok sorába veszi fel, a kik az ajándékozást megtámadhatják. Egyfelől ugyanis igazságtalan lenne, hogy az ajándékozáskor már életben volt gyermektől született unoka, avagy az akkor fennállott házasságból született leszármazók ezen kedvezményből kizárassanak. A házasság czélja gyermekek nemzése és nevelése ; ennélfogva, a ki érvényes házassági kötelékben él: az ajándékozásainál tekintettel kell hogy legyen arra, hogy e házasságból kötelesrészre jogosított leszármazók fognak születhetni. De e mellett nem kis mérvű complicatióra vezetne az, ha az ajándékozó örökhagyó után részint az ajándékozás előtt, részint az ajándékozás után született leszármazók maradnának, mert akkor ezen egyenjogosult gyermekek kötelesrésze különböző alapon lenne számítandó nemcsak, de sőt ez által a megajándékozott kedvezőbb helyzetbe jutna, mert ha a 30,000 frtot elajándékozó örökhagyónak az ajándékozáskor csak egyetlen gyermeke volt, és halálakor is csak ezen egyetlen gyermeke marad: akkor ő ennek kötelesrészét 10,000 frttal lesz köteles kiegészíteni, mig ha még az ajándékozás után esetleg az ajándékozás után kötött házasságból is még 4 gyermek születik, és ezeknek meg nem adatik azon jog, hogy a megajándékozott ellen ők is felléphetnek: ezek csak a 10,000 frt hagyatékból követelhetik a reájok eső kötelesrészt, a megajándékozott pedig az ajándékozás előtt született gyermeknek csak a 10,000 frt V» részét, vagyis 2,000 frtot lesz köteles megfizetni. De másfelől igazságtalan és méltánytalan lenne odáig menni, mint a meddig a szász plgtvkv. megyén, midőn a házastárs kivételével minden más kötelesrészre jogosítottnak kereseti jogot ad a megajándékozott ellen akkor is, ha a kötelesrészhez való jogosultságnak alapja később keletkezett. E részben a 67. §. indokolásánál mondottak kapcsában figyelembe veendő, hogy a törvény az egyedül álló nőtlen nagykorú egyént teljes szabadrendelkezési jogosultsággal ruházza fel, a mit csupán a szülőknek kötelesrészhez való igénye korlátoz. Ha tehát az önjogú egyén, kinek szülői már elhaltak, akkor, a midőn esze ágában sincsen, hogy valaha meg fog házasodni, vagyonának nagyobh részét elajándékozza, és ezen ajándékot a megajándékozott, a fentebbi körülményeket tudva, jóhiszeműen elfogadja: igazságtalan lenne ezen eredetileg érvényes ajándékozás megtámadását azért megengedni, mert az ajándékozó később megházasodott, és ezen házasságból gyermeke született. Ugyanez áll azon esetre is, ha a leszármazóval nem biró nőtlen ajándékozó később valakit örökbefogadott, vagy utólagos házasság által törvényesített, vagy ha később házasságon kivül született gyermeke .az ő beleegyezésével királyi leirat által törvényesítve lett. Azon korlátozás, a melyet a 102. §. megállapít, a dolog természetéből következik. Ha