Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.
Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról
41. szám. 139 Mindezekhez hozzájárul, hogy hazai jogunknak az id. t. szabályok I. r. 7. §-ának rendelkezését, daczára annak, hogy e szakasz >torvényes osztályrészről* rendelkezik, s erre nézve a végrendeletet >semmisnek« nyilvánítja, joggyakorlatunk akként alkalmazta, hogy >a szükségörökösöknek csak a törvényes osztályrész kiegészítéséhez s igy nem a természetbeni osztályhoz lévén joga, ők a törvényes osztályrész természetbeni kiadatását nem követelhetik.< (1873. decz. 15-én kelt 10,387. számú legfőbb itélőszéki határozat. Döntvényt. XI. évfolyam 23-ik sz.) És az ideiglenes törvénykezési szabályok rendelkezésének ezen alkalmazása a gyakorlati élet igényeinek megfelelőnek mutatkozott. Mindezek eléggé indokolják a 70. §-nak rendelkezését, mely a törvényjavaslatban elfogadott azon vezéreszmék, hogy kiindulási pont a végrendelkezési szabadság, a mely csakis a legközelebbi családtagok érdekének megóvására szükséges mérvben korlátozandó, elméletileg is inkább megfelel, mint a természetben való osztály követelhetésének érvényre emelése, a mi tulajdonképen nem korlátozná, hanem a kötelesrész hányadának megfelelő örökségi rész erejéig teljesen megszüntetné a végrendelkezési szabadságot. A 70. §. általános rendelkezése alól magában ezen szakaszban két kivétel van megállapítva. Egyik kivétel azon esetre vonatkozik, ha az örökhagyó a kötelesrészre jogositottat a kötelesrész erejéig kifejezetten örökösnek rendelte. Ezen esetben, ha például az örökhagyó, kinek két gyermeke van, akként rendelkezik, hogy leányát A-t a kötelesrész erejéig, fiát B-t pedig a hagyaték maradványára örökősnek nevezi, A-t a 93. §. rendelkezése alapján 7* részben, B-t pedig V* részben fogja az örökösödési jog illetni, kik között mint örököstársak között osztálynak leend helye. , Ezen esetben tulajdonképen A. nem is mint a törvény rendelkezésére támaszkodó kötelesrészre jogosított, hanem mint a törvény által megengedett korlátok között nevezett végrendeleti örökös jő tekintetbe, épen úgy, mintha ő V* részben és B. */* részben neveztetett volna örökösnek. A másik kivételt a 70. §. utolsó bekezdése tartalmazza, megállapítván: hogy ha az örökös vagy az örököstársak mindnyájan kívánják, a kötelesrészre jogosított a kötelesrésznek megfelelő hányadban mint örököstárs természetben elégítendő ki. Szükségesnek mutatkozott ezen intézkedés felvétele azért, mert a pénzösszegben való kielégités, kivált akkor, ha a hagyaték terhelve van és ha az örökösnek könnyen pénzzé tehető más vagyona nincsen: a pénzösszegben való kielégités az örökösre, vagy az örököstársakra felette súlyos lehet. Ha több örökös van: ezeknek egyértelmű kívánságát azért követeli a törvényjavaslat, mert az a kötelesrészre jogosítottnak érdekével ellenkeznék és bonyodalmakat is szülne, hogy a jogosított kötelesrészét részben természetben, részben pedig pénzösszegben legyen köteles elfogadni. Nehogy pedig az örökös, vagy az örököstársak Választási joguk gyakorlatával a kötelesrészre jogosítottnak rovására élhessenek s esetleg e jog gyakorlását az érték-megállapitásra vonatkozó bizonyítási eljárásnak reájuk nézve kedvezőbb vagy "kedvezőtlenebb eredményétől tehessék függővé: a választási joggyakorlat a javaslat tartalmazta időbeli korláthoz volt kötendő. A 71. és 72. §§-nak rendelkezései részint a 70. §-ban felállított és a fentebbiekben indokolt általános szabálynak, részint a kötelesrész jogi természetének szükséges folyományai; mert a készpénzbeli kielégités rendszeréből folyik, hogy a kötelesrészre jogosított elfogadni köteles azon részesítést, mely az örökhagyó rendelkezése szerint a hagyatékból neki jut, és csakis a kötelesrész ezenfelül való részének kiegészítését követelheti; s mert a dolog természetéből következik, hogy az örökhagyó a kötelesrészt korlátozó intézkedésekkel, jelesül feltétellel, időmeghatározással, meghagyással, továbbá utóörökösödés vagy utóhagyomány rendelésével nem terhelheti; ha tehát az örökhagyó által a kötelesrészre jogosítottnak rendelt örökösödési hányad vagy hagyomány a kötelesrészt meg nem haladja: a fentjelzett korlátozó intézkedéseket nem létezőknek kell tekinteni. 18*
