Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

126 41. szám. illető örökös örökrészébe, tehát mennyi összeg erejéig tudandó az be az illető törzsnek osztály­részébe, a fentebbi példára alkalmazva, következő egyszerű számítással eszközöltetik: A tényleges hagyaték és a túladományban részesült örököstárson kivül a többi örökös­társakat terhelő betudási érték összeadandó, a mi a fentebbi példában kitesz 28,000 frtot. Ezen összeg azután elosztandó a túladományban részesített örököstárson kivül a többi örökös­társ együttes örökségi jutalékainak a fentebbi példában u /i & résznek számlálójával, vagyis 14-el és kijő 2000 frt, vagyis azon összeg, a mely a D. által előre kapott 7,000 frtból a hagyaték­hoz hozzászámítandó és D., E. és F, unokák törzsosztályrészébe betudandó. Az 55-ik §. első bekezdésének rendelkezése már fentebb indokoltatván, ugyanezen §-nak azon rendelkezését, mely szerint a betudási értékhez az örökhagyó halálától számított 5 0 /» kamatok hoz­zászámitandók, indokolja az, hogy ezen naptól kezdve a hagyatékban bent levő vagyon haszonvétele is az összes örökösök közötti osztálynak képezi tárgyát. A kamatláb ugy itten, mint a törvény­javaslatnak basontermészettí többi rendelkezéseinél a pénz és gazdasági viszonyok figyelembe­vételével lőn ötszáztóliban megállapítva. 56. §. A leszármazó örökösökön kivül a többi örökösöknél, a felmenő és oldalági rokonoknál, úgy a házastársnál nem forognak fenn azon viszonyok, a melyek a leszármazó örökösök közötti betudási kötelezettség megállapításánál irányadóul szolgálnak. Olyan adományozások, a milyenek a leszár­mazó örökösnek örökösödési osztályrészébe betudandókul megállapittattak, a házastársnál épen nem, a szülőnél pedig csak legkivételesebb esetben fordulhatnak elő. Az oldalági rokonoknál megtörtén­hetik ugyan, hogy az örökhagyó az utána való törvényes örökösödésre hivatott oldalrokonok közül egyet vagy néhányat életében kiházasitási kedvezményben vagy önálló háztartás berendezése alkal­mából ajándékozásban részesített; de mert ez mindennemű kötelezettség nélkül adatik és pusztán az adományozó jóindulatából származottnak tekintendő; az ilyen merően önkénytes ajándékozásokat korántsem lehet azonos jelentőségűnek tekinteni azon adományozásokkal, melyek a szülő által saját leszármazóinak a családi élet követelményei szerint és kötelességszerűen adatnak. Sőt épen azért, mert az oldalrokonnak s esetleg a felmenő rokonnak is adott ilynemű ajándékozások pusztán az ajándékozó jóindulatú elhatározására vezethetők vissza: felteendő, hogy ezen ajándékozásban való részesítés a meg­ajándékozottat esetleg illetendő törvényes örökösödésre való minden vonatkozás nélkül tétetett. Ezért a törvényjavaslat 56. §-a megállapítja, hogy a leszármazó örökösökön kivül minden más törvényes örökös osztályrészébe csak azt tartozik betudni, a mit az örökhagyótól a betudási kötelezettség kikötését tartalmazó Írásbeli elismervény mellett vett kezeihez. A hol ily kikötés van, ott a be­tudási kötelezettség nem a törvény által vélelmezett alapon, hanem az érdeklettek megállapodá­sán nyugszik. A kikötés tekintetében Írásbeli elismervény alakszerűségének előírása azért mutat­kozik czélszerünek, mert ez által az örökhagyó elhalálozása utáni bizonyításnak rendszerinti nehézségei lehetőleg mellőztetnek. 57. §. Ezen szakasz rendelkezése önként folyik azou vezéreszméből, a melyen a leszármazók közötti betudási kötelezettség nyugszik. A betudási kötelezettség megállapításának czélja az, hogy ez által a leszármazók törvényes örökösödési jogosultsága lényegben egyenlővé tétessék, miért is a betudás csakis a leszáramzó örökösöknek kell, hogy javára váljék. Ha a leszárma­zókkal együtt más törvényes örökös, az örökhagyó házastársa is örökösödik: az utóbbit holtig

Next

/
Oldalképek
Tartalom