Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

116 41. szám. §-ai szerint a házasságon kivüli gyermek, ha törvényes leszármazókkal örökösödik, fél Örökrészt kap, ha az örökhagyónak szülőivel, testvéreivel, vagy testvéreinek leszármazóival jő össze, a hagyaték felét, ha az örökhagyó nagyszülőivel vagy ezek leszármazóival örökösödik, a hagyatéknak háromnegyedrészét, ha pedig még távolabbi rokonok volnának, az egész hagyatékot örökli. Még tovább megy az olasz codice civile, melynek 744., 745., 746. és 747. §-ai szerint az atya által elismert házasságon kivüli gyermek törvényes leszármazókkal találkozva, szintén félörökrészt kap; ha felmenőkkel vagy házastárssal örökösödik, a hagyatéknak kétharmadrészét, ha pedig felmenőkkel és házastárssal együtt jő össze, a hagyatéknak öttizenkettedrészét, végre ha sem felmenők, sem házastárs nincsenek, az egész hagyatékot örökli. Nem szenved kétséget, hogy a közösülésen alapuló vélelemmel igazolt atyaságot nem lehet oly rokonsági összeköttetésnek tekinteni, a melyre törvényes örökösödési igény lenne alapitható; mert a vélelem alapja felette ingatag, s mert azt, a kit ezen vélelem alapján akarata ellenére nyilvánit a birói ítélet apának, azt az igy mintegy reátukmált gyermekkel oly belső viszonyban levőnek tekinteni nem lehet, mint a minőt a törvényes örökösödési igény feltételez. Mind a mellett nem lehet helyeselni, hogy azon törvényhozások, melyek az atyasági keresetnek helyet adnak, a házasságon kivül született gyermekek ellenébe azon nem igazolt merev álláspontot foglalják el, hogy az apai hagyatékban még ott is megfosztják őket az örökösödési jogtól, a hol az apaság kérdése nem egy bizonytalan vélelmen, hanem emberi bizonyosságon alapul. Ott, a hol az apa valamely házasságon kivül született gyermeket minden kétséget kizáró módon saját gyermekének ismer el, ezen beismerésével kétségtelenné tette azon természetes kapcsolatot, a mely a törvényes örökösödésnek elég biztos és méltó alapját képezi. Csak arra kell a törvényhozásnak tekintettel lenni, hogy a beismerést oly alakszerűségekhez kösse, melyekből kétségtelenné váljék, miként az apa a jogi következményt méltán eredményező komolysággal tette azon beismerést, melylyel a gyermeket Övének fogadta el. Ezt teszi a törvényjavaslat, midőn a közokiratban vagy a végrendeletekre előirt alakszerűségekkel kiállított magánokiratban való beismerést jelöli ki olyanokul, melyek a törvényes örökösödési igényt megállapítják. A születési lajstromba való beigtatást, mindaddig, míg a családi jog tüzetesen szabályozva nem lesz, és elegendő biztosíték nem nyujtatik az iránt, hogy a házasságon kívül született gyermeknek atyja ennek kétségtelen beleegyezése nélkül atyául be nem jegyeztetik — törvényes örökösödés alapjául elfogadni nem lehet. A házasságon kivül született gyermeket az elismerő atyának rokonai ellenében örökösödési joggal felruházni nem lehet, mert az atya részéről való beismerés az ő rokonaira vonatko, zólag joghatálylyal bírónak nem tekinthető; miért is a törvényjavaslat az elismert gyermeknek az atyai rokonok hagyatékában örökösödési jogot nem ad. De e házasságon kivül született gyermekeknek az elismerő apa hagyatékában való örökösödését illetőleg a törvényjavaslat, midőn egyfelől nem követheti azon felette mostoha elbánást, melyben eddigi jogunk a házasságon kivül született gyermekeket az örökösödés szempontjából részesítette, másfelől kellő méltánylattal kíván viseltetni a házasság jogintézményének fontossága s az ezen alapuló törvényes családi kapocs bensösége iránt, s épen ezért, midőn egyfelől nem követi az osztrák, zttriehi, szász stb. törvénykönyveknek szűkkeblű felfogását, mégis másfelől nem megy el addig, a meddig a fraaezia, valaisi, neuchateli és olasz codexek fent ismertetett intézkedéseikben elmennek; hanem a középúton megállapodva, azon elvi álláspontból indul ki, hogy ha az örökhagyóval legbensőbb családi összeköttetésben levő oly örökösök vannak, a kiknek a törvényjavaslat kötelesrészhez való igényt biztosit, t. i. a törvényes leszármazó, apa, tnya, vagy házastárs: akkor a házasságon kivül született gyermekek az apa utáni törvényes örökösödésből feitetlenttt ki vannak zárva, mig ha az örökhagyóval ily benső családi összeköttetésben levő s épen e miatt kötelesrészre is jogosított örökösei nincsenek: akkor a házasságon kívül született gyermekek a távolabbi felmenő és oldalági rokonokkal együtt osztoznak az