Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

41. szám. 117 örökségben; osztoznak oly módon, hogy az örökösödési hányadok megállapítására nézve azon elv nyer alkalmazást, hogy ha távolabb álló rokonokkal együtt hivatnak a házasságon kivül született gyermekek öröklésre, örökrészök nagyobb legyen, mintha közelebb álló rokonokkal jönnek össze, ha pedig az örökhagyónak Öröklési joggal biró rokona nincsen, vagy a létezők az örökséget elfogadni vonakodnak, akkor természetesen megszűnvén azon indok, a mi a házasságon kivül született gyermek örökösödésének korlátozását szükségessé tette, az egész hagyatékban való örökösödés a házasságon kivül született gyermeket vagy gyermekeket, utóbbiakat a 43. §. szerint egyenlő osztály mellett illesse. 44,, 45. §§. Ezeo §. intézkedése a házasságon kivül született gyermek leszárrnazói részére biztosítja azon örökösödési jogot, melyet különbea a házasságon kivül született gyermek bírt volna, ha utóbbi atyját túlélendette vala. A házasságon kivül t-zületett gyermek leszármazóiuak ezen örökösödési jogosultságára nézve a törvényjavaslat 15—19. §-ai megfelelőleg alkalmazandók lévén, a házasságon kivül született gyermeknek utólagos házasság által törvényesített vagy vélt házasságból született gyermekeit, valamint ha a házasságon kivül született gyermek nő volt, utóbbinak házasságon kivül született gyermekeit is ezen örökösödési jogosultság megilleti. Ellenben a házasságon kivül született fiúgyermeknek szintén házasságon kivül született gyermekei e joggal fel nem ruházhatók, mert ez ellenkeznék azon elvi állásponttal, a mi az elismert házasságon kivül született gyermek örökösödési jogának szabályozásánál kiindulási pontul elfogadtatott, hogy t. i. az elismerés csak az elismerő apa és ennek leszárrnazói között szolgál a törvényes örökösödési jog alapjául. Ha az elismert házasságon kivül született gyermek nem bir örökösödési joggal az elismerő apa törvényes atyjának hagyatékában, nem illetheti őt ilyen jog az elismerő atyát mint házasságon kivül született gyermeket szintén elismerő atya hagyatékában sem. Az elismert fiúgyermeknek házasságon kivül született, de királyi leirat által törvény esitett gyermekeit a 19. §-ból folyólag ezen örökösödési jog csak akkor illeti meg, ha a törvényesitésbe az atyjokat elismerő apa beleegyezett. A házasságon kivül született gyermekek hagyatékában a törvényjavaslat 45 ik §-a szerint az atya és az atyai rokonok nem örökösödnek, hanem az örökösödési jogosultság a 17-ik §. rendelkezésénél fogva csak az anyát és anyai rokonokat, tehát a viszonosság elvének helyes alkalmazása mellett csak azokat illeti meg, a kiknek hagyatékában a házasságon kivül született gyermek a törvényes házasságból született gyermekkel egyenlő örökösödési jogosultsággal bir. ÖTÖDIK FEJEZET. A törvényes örökösödési részbe való betudás. Az igazság és méltányosság egyiránt követeli, hogy a törvényes örökösöknek s nevezetesen a leszármazóknak törvényes örökösödési részébe betudassanak bizonyos értékek, melyekről feltehető, hogy azok az örökhagyó által oly módon adattak, hogy az örökrészbe beszámitandók legyenek. Az idevonatkozó intézkedések természetes kiegészítését képezik a törvényes örökösödést tárgyazó rendelkezéseknek, s ennélfogva a törvényjavaslat, mely egyébként a részletek beosztása tekintetében is leginkább a szász polgári törvénykönyv beosztásához csatlakozik, e részben eltérést mutat, a mennyiben mig utóbbi az idevonatkozó szabályokat az örökség megszerzését tárgyazó intézkedések közé foglalja: addig a törvényjavaslat e kérdést a törvényes örökösödést tárgyazó czímnek egyik önálló fejezetéül vette fel, a mi czélszerttbb beosztásnak mutatkozik azért, mert hiszen azon kérdés eldöntése nélkül, hogy a törvényes örökösök osztályrészébe a