Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

41. szám. 113 jelentékeny ingatlanok képezik az örökösödés tárgyát, míg más igen nevezetes hagyatékok csupa ingóságokból állanak. A mennyiben pedig áz özvegyi öröklés bizonyos fajszerű dolgokhoz (kocsi és méneslovak, díszruha, jegygyűrű) volt kötve, igazságosan fenn nem tartható, mert ilyen fajszerű dolgok nem minden hagyatékban léteznek, s ha vannak is, értékök az egész hagyatékhoz viszonyítva, felette különböző' lehet; már pedig az igazságos törvényhozás az örökösödést véletlenhez, ilyen fajszerfí s a halálozást megelőzőleg kijátszási szempontból elidegeníthető dolgok létezéséhez nem kötheti. Midőn a kifejtettek alapján a törvényjavaslat a házastársak törvényes örökösödési jogának szabályozásánál hazai jogunk eddigi rendelkezéseitől eltér, mindazonáltal oda kell irányulni törekvésének, hogy a házastársak törvényes örökösödési jogát a házasság bensőségének és a házastársak közötti szoros Összeköttetésnek a vagyonok minőségétől függővé nem tehető méltatásával szabályozza ; igyekeznie kell oly törvényes örökösödési szabályokat életbeléptetnie, melyek a házastársak közötti viszonosság kívánalmainak megfeleljenek; oda kell törekednie, hogy ha régi magyar joguuknak e tárgybeli intézkedései, mint a mai kor viszonyainak meg nem telelők, rendelkezéseiben fenn nem tarthatók: a házastársi örökösödésnek az öröklött és szerzett vagyonokra való tekintet nélküli szabályozásánál tartassák fenn legalább régi magyar jogunknak szelleme, tartassék fenn a házastársak közötti kölcsönösség teljes méltatásával, a mi az által leend elérhető, ha a házastársakat, és pedig úgy a nőt, mint a férjet egyaránt megillető törvényes örökösödés megállapításánál a törvényhozás nem jár el szűkkeblűén; ha a házastársak örökrészbeli hányadát felmenő és oldalági örökösök létezése esetében a szerint, a mint a házastárs közelebbi vagy távolabbi rokonokkal concurrál, fokozatosan emelkedő hányadokban állapítja meg; végre ha azon esetben, ha öröklésre hivatott rokonok nincsenek, a túlélő házastárs részére a kizárólagos örökösödési jogot biztosítja. Ezek azon szempontok, melyek a jelen czím III. fejezetében foglalt intézkedések megállapításánál kiváló figyelemre méltattattak. Ott, a hol az örökhagyónak leszármazói vannak, az osztrák polgári törvénykönyv a túlélő házastársnak a hagyatékból egy gyermek-résznek s illetőleg a hagyaték egy negyedrészének holtiglani haszonélvezetét adja. Ugyanezen módon szabályozza a túlélő házastárs törvényes örökösödését az olasz codice civile (753. §.) is, mely e részben igen előnyösen tér el a Gode Napóleonnak a római jogra visszavezethető szűkkeblű felfogásától. Mégltovább megy a különben szintén a franczia codex alapján készült valaisi ptkv. (793. §.), mely a gyermekekkel együtt örökösödő házastárs részére a hagyaték feléhez való haszonélvezeti jogot állapit meg. A zürichi codex a túlélő özvegynőnek az ágyat, a lakadalom alkalmavali ajándékokat és a házi felszerelvényeknek felét tulajdonul s ezenfelül a többi hagyaték egy negyedrészét haszonélvezetiig biztositja, de újra férjhezmenetel esetében a haszonvételi jogot felére szorítja. Az özvegy férj az ágyat, a lakadalmi ajándékokat, minden ingóságoknak és activ követeléseknek felét tulajdonul, a többi hagyaték egy harmadrészét pedig haszonélvezetileg kapja, és abban új házasságra lépése esetére sem korlátoztatik. A hesseni javaslat a leszármazókkal találkozó házastárs örökösödési illetőségét egy gyermekrészben, s ha háromnál kevesebb gyermek van, a hagyaték egy negyedrészében, a szász polgári törvénykönyv pedig a gyermekek számára való tekintet nélkül átalában a hagyaték egy negyedrészében állapítja meg, úgy azonban, hogy ezen rész őt nem haszonvételileg, hanem teljes rendelkezési joggal illesse. A törvényjavaslat 33. §-a a szász polgári törvénykönyvnek és a hesseni javaslatnak azon álláspontját, mely szerint a túlélő házastársat akkor is tulajdonjogilag illeti a hagyaték egy része, ha az örökhagyónak leszármazói örökösödnek, mellőzi azért, mert ez által az örökhagyó leszármazóinak, azoknak érdeke sértetnék, a kik az örökhagyóval legszorosabb családi kapcsolattal vannak egybe fűzve, és a kik természetszerűleg hivatva vannak arra, hogy szülőik vagyonát örököljék, és ebbeli öröklési joguk mások által ne korlátoltassék. Ennélfogva eddigi hazai jogunk lovagias szellemének eléggé megfelelően, s az osztrák és olasz polgári KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. II. KÖTET. 15