Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.
Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról
106 41. szám. másik felében örökösödnek 5 ha azonban a csoportok egyikében nincs örökös, vagyis csupán felmenők, vagy csupán félvértestvérek s ezek leszármazói vannak; ezek az egész hagyatékban örökösödnek. A felmenők közül a közelebbi izben rokon a távolabbit kizárja, az egyenlő iztávolságban állók egyenlő részt kapnak. Testvérek egymás közt fejenként osztoznak, de ha testvérek leszármazói is örökösödnek: akkor törzs szerinti osztálynak van helye. Ha sem felmenők, sem fél testvei ek, s leszármazói nincsenek: akkor a távolabbi oldalrokonok örökösödnek. Ezek között is a közelebbi rokonsági izben álló a távolabbit kizárja, az egyenlő távolságban állók között pedig egyenlő osztálynak van helye. A Code Napóleon törvényes örökösödési joga, bár sokban hasonlít a római jog törvényes örökösödési rendéhez, mégis attól lényegesen tér el. Leszármazók nem létében azon vezérelv uralja az örökösödési rendet, hogy a hagyaték fele az apai rokonokat, másik fele pedig az anyai rokonokat illeti, s az anyai rész az apai rokonokra s viszont csak akkor száll át, ha az illető oldalon örökösödési joggal biró rokon épen nincsen. Mindenekelőtt örökösödnek az örökhagyó szülői, továbbá testvérei és ezek leszármazói, még pedig úgy, hogy ha mindkét szülő él ezik a hagyaték felét, a testvérek vagy leszármazói pedig másik felét kapják, ha pedig csak egyik szülő él, akkor ez a hagyaték egy negyedét, a testvérek és leszármazói pedig s A-ét kapják. Ha a szülők egyike sem él, akkor a testvérek és leszármazói a további felmenő, vagy oldalág rokonokat az egész örökségre nézve megelőzik; azok, a kik az örökhagyóval csupán az atyáró testvérek s leszármazóik csak a hagyatéknak az atyai ágat illető felében, azok pedig, a kiK csupán anyáról testvérek, valamint leszármazóik csak a hagyatéknak az anyai ágat illető felében örökösödnek, és pedig akként, hogy az elhalt testvérek helyébe jure repraesentationis a testvérek leszármazói jönnek. Ha az elhunytnak testvére s testvérének maradékai nincsenek.: akkor a hagyaték felerészben az atyai oldalon levő felmenőket, hason felerészben pedig az anyai oldalon levő felmenőket illeti, kik között az izben közelebb álló mindenik oldalon kizárja az ugyanazon oldalon távolabb izben állót, az egyenlő izben állók pedig egyenlően osztoznak. Ha valamelyik (atyai vagy anyai) oldalon nincsen felmenő rokon, akkor a hagyaték illető fele része az azon oldalon levő legközelebbi oldalrokonra száll; több egyenlő izben oldalrokon fejenként osztozik. Tizenkettedik iznél távolabb álló rokonok nem örökösödnek. Ha egyik (atyai vagy anyai) oldalon örökségképes izben álló rokonok nincsenek: akkor az egész hagyatékot a másik oldalbeli öröklésképes rokonok öröklik. Ugyanezen elvek alapján van az örökösödési jog szabályozva azon törvénykönyvekben, melyek kiindulási pontul a Code Napóleont fogadták el; ilyen például a valiisi code civil és az olasz codice civile; utóbbi azonban azon nevezetes eltérést tünteti elő, hogy a felmenőknél az örökség az atyai és anyai ág között csak akkor oszlik meg, ha a két ágon egyenlő iztávolságbeli örökösök vannak; az oldalági rokonok között pedig a közelebbi izben állók a távolabbiakat az atyai és anyai ágra való minden tekintet nélkül megelőzik. . A zürichi codex az osztrák polgári törvénykönyvben érvényre emelt törzs — parentel — rendszer alapján, azonban mégis azon eltérésekkel szabályozza az örökösödést, hogy ha csupán unokatestvérnél távolabb álló oldalrokonok örökösödnek, ezek, a mennyiben egyenlő rokonsági fokon állanak, fej szerint osztják meg a hagyatékot, és hogy az ös-szülők és leszármazói csoportjában a hagyaték törzs szerint nem osztatik fel, s a képviselet teljesen ki van zárva, hanem a közelebbi rokonsági izben álló örökös a távolabbit egészen kizárja; ős-szülők és leszármazóikon túl a távolabbi felmenők és a tőlük leszármazók pedig örökösödési joggal nem biinak. A szász polgári törvénykönyv törvényes örökösödési rendének mintaképéül leginkább a római jog szolgált, de a részletekben nem jelentéktelen újításoknak akadunk nyomára. Leszármazók nem létében első sorban a felmenő ág örökösödik. Ha mindkét szülő él: ezek a hagyatékot egyenlő' részben kapják; ha csak egyik van életben: ezt illeti az egész örökség. Ha mindkét szülő elhalt: akkor a távolabbi felmenők örökösödnek, úgy hogy a közelebbi izbeliek a távolabbi