Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

41. szára. 101 a kik házasságon kivül nemzettek gyermekeket, e gyermekeket és azoknak utódait a családba a törvényes születés minden jogkövetkezményeivel bevihetik. A vélt házasságból született gyermekekre nézve, figyelembe véve egyfeló'l azt, hogy ezeknél az atyaság épen olyan biztosan megállapítható, mint az érvényes házasságból születetteknél, és másfelől azt, hogy méltányossági szempontból kívánatos, miszerint ezek örökösödési jogának szabályozásánál a kedvezmény lehető' kiterjesztésének elve fogadtassák el: a törvényjavaslat 16. §-ának a) pontja azon álláspontot foglalja el, hogy az ilyen vélt házasságból való születés a törvényes örökösödési kapcsolatra nézve a törvényes születés hatályával bir, s hogy ennélfogva az ilyen házasságból született gyermekek nem csupán az anya és az anyai rokonok hagyatékában, hanem az apa és apai rokonok hagyatékában is törvényes örökösödési joggal birnak; és a viszonosság követelményének megfelelően az atyai rokonokat is megilleti a vélt házasságból született gyermek után a törvényes örökösödési jog. Magának az atyának azonban vélt házasságból született gyermeke után a törvényjavaslat (17. §.) csak azon esetben ad viszonos örökösödési jogot, ha a házasság megkötésekor az atyajóhiszemben volt, mert nem látszik igazságosnak, hogy az, a ki tudva érvénytelen házasságra lépett, tehát a házasság megkötése által roszhiszemű visszaélést követett el, ezen cselekménye által örökösödési előnynek váljék részesévé. A mi a házasságon kivül született gyermekeket illeti, ezeknek a törvényjavaslat az alább előadandó indokokból és az ott kifejtendő feltételek mellett az atya és atyai rokonok hagyatékában csupán kivételes Örökösödési jogot ad akkor, ha az örökhagyónak kötelesrészre jogosított örököse, tehát sem leszármazója, sem felmenője, sem házastársa nincsen; de ekkor is ugy, hogy a házasságon kivül született gyermekeket az örökhagyónak távolabbi felmenő oldalági rokonaival együttesen illeti az örökösödési jog. Az anyai oldalon való törvényes örökösödési kapcsolat tekintetében a törvényjavaslat (16. §. I) pont), a házasságon kivül való születést a törvényes születés hatályával bírónak nyilvánítja; az anya és az anyai rokonok hagyatékában a házasságon kivül született gyermeket, s viszont ezek hagyatékában az anyát és az anyai rokono kat a törvényes rokonokkal teljesen egyenlő törvényes Örökösödési joggal ruházza fel; e részben tehát a törvényjavaslat nem ragaszkodik hazai jogunknak eddigi álláspontjához; túlmegy az osztrák polgári törvénykönyvnek rendelkezésén, a mely a 754. és 756. szakaszaiban csak az anya s nem egyszersmind az anyai rokonok után ad a házasságon kivül született gyermeknek és viszont örökösödési jogot; nem követi a franczia polgári törvénykönyvnek irányát, mely a 756, és következő szakaszokban a természetes gyermeknek csak a törvényes elismerése esetében, s ekkor is csak az elismerő apa vagy az elismerő anya után ad a törvényes rokonokkal concurráló örökösödési jogot, míg a szülők rokonainak vagyonából még az elismerés esetében is teljesen kizárja; hanem elfogadja a római jognak, a zürichi polgári törvénykönyvnek (194Í. §.) és a szász polgári törvénykönyvnek (2019. §.) álláspontját, mely szerint a házasságon kivül született gyermekeket anyjok és anyai rokonaik hagyatékában és viszont épen olyan örökösödési jog illeti, mintha törvényes házasságból születtek volna. A házasságnak magasztos jelentősége a törvényes örökösödés törvényhozási szabályozásánál elég méltatást nyer az által, ha a házasságon kivül született gyermekek az atyai rokonok után való örökösödésből feltétlenül kizáratnak, s az elismerő atya után is csak kivételes örökösödési jogosultsággal ruháztatnak fel. Az anya után, a kinek a házasságon kivül született gyermek épen olyan kétségtelen vére, mint a törvényes gyermek, előbbinek örökösödési jogát korlátozni nem lenne igazságos, és ha a házasságon kivül született gyermeknek az anya hagyatékában egyenlő örökösödési jogot adunk a törvényes gyermekkel: akkor, ha következetesek akarunk lenni, ki kell ezt terjeszteni az anyai rokonok után való örökösödésre is; mert ha az anya és házasságon kivül született gyermeke közötti vérségi összeköttetést a közöttök való kölcsönös örökösödés kérdésében egyenlőnek tekintjük az anya és törvényes gyermeke közötti vérségi összeköttetéssel: akkor nincs elegendő indok arra, hogy az egyszer már azonosnak elfogadott vérségi összeköttetést az anyai rokonokkal szemben nem azonosnak tekintsük. Hiszen az anya