Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

102 41. szám. rokonok hagyatékában az anya leszármazóit az örökösödési jog azért illeti, mert az őket megelőző anya helyébe lépnek; nem lehet tehát ezen esetben igazságosan kizárni az anyának házasságon kivül született gyermekét akkor, ha ennek az anya utáni örökösödés tekintetében a törvényes gyermekkel teljesen egyenlő jogosultság adatik; nem annál kevésbé, mivel a házasságon kivül született gyermeket az anyához, közvetve tehát az anyai rokonokhoz is épen olyan természetes és erkölcsi kötelék fűzi, mint a törvényes házasságból született gyermekeket, és mivel az anyaság kérdése a házasságon kivüli születéseknél ép oly biztosan állapitható meg, mint a törvényes gyermekeknél. Megemlítendő azonban már itten, miszerint a törvényjavaslat, bár a házasságon kivül született gyermekeknek az anyai rokonok hagyatékában a törvényes gyermekekkel teljesen azonos örökösödési jogosultságot ad, mindamellett az anyai ágon való további felmenők után az anya házasságon kivül született gyermekének kötelesrészhez való jogosultságot nem ad (83. §.), mi által a házasság fontossága s az abból eredő rokonsági kapcsolatnak a házasságon kivüli rokoni kapcsolat feletri előnyözése eléggé méltatva van. A kir. leirat által való törvényesités, az örökösödési kapcsolat tekintetében nem vehető az utólagos házasság által való törvényesitéssel teljesen egyenlőnek. Az utólagos házasság azon akadályt, mely a családba való belépésnek útjában állott, épen a hiányzó házasságnak utólagosan való megkötése által teljesen elenyészted; mig a kir. leirat által való törvényesités csakis kiváltság jellegével bir, s ennélfogva nem lenne igazságos, hogy a kir. leirat által való törvényesités oly tág keretben hozzon létre törvényes örökösödési kapcsolatot, mint az utólagos házasság. Különösen az atyán, ennek leszármazóin és ugyanazon atyának királyi leirat által törvényesített több gyermekén és ezek leszármazóin felül nem lehet a törvényes örökösödési kapcsolatot azon atyai rokonokra kiterjeszteni, a kik a törvényesitésbe bele nem egyeztek. Az örökbefogadás a törvényjavaslat 19. §-a szerint csupán az örökbefogadott gyermek s annak leszármazói javára hoz létre, szemben az örökbefogadóval törvényes örökösödési kapcsolatot; a miből következik, hogy örökbefogadott gyermekeknek és ezek leszármazóinak az örökbefogadó után rendszerint (36. §.) oly mérvű örökösödési joguk van, mintha az örökbefogadónak érvényes házasságból született leszármazói lennének. E rendelkezésnél kiindulási pontul szolgált az, hogy az életbeléptetési törvényben az örökbefogadás ] megszorító feltételei akként fognak megállapittatni, hogy a törvényes leszármazókkal birok, valamint azok, a kiknek életkorukat tekintve, még valószínűen lehet törvényes leszármazójuk, örökbe ne fogadhassanak; miért is az örökbefogadottaknak a törvényes leszármazókkal egyenlő örökösödési jog azért volt megadható, mert ez által az örökbefogadáskor életben levő leszármazók törvényes örökösödési joga nem szenvedhet csorbulást, sőt nem valószínű az sem, hogy ez által az örökbefogadás után netalán születendő gyermekek rövidséget szenvedjenek. Azon rendelkezés, hogy az örökbefogadás az örökbefogadott és ennek vér szerint valórokonai között a törvényes örökösödési jogosultság tekintetében változást nem szül, abban találja indokolását, mert az örökbefogadásnak nem lehet oly hatályt tulajdonítani, hogy ez által az örökbefogadott és vér szerint való rokonai a saját családi összeköttetésükön alapuló törvényes örökösödési jogosultságukat egészben vagy részben elveszítsék. A törvényjavaslat 19. §-a utolsó bekezdésének rendelkezése méltányossági indokon nyugszik. Az örökbefogadás lényegével ellenkeznék, s az örökbefogadott rokonainak jogait sértené azon intézkedés, mely az örökbefogadott után az örökbefogadónak örökösödési jogot ad. Azon kivételes esetre azonban, ha az örökbefogadónak sem öröklési joggal biró rokona, sem házastársa nincsen: méltányos, hogy az örökbe fogadó, a midőn vele szemben csakis az állam háramlási joga áll, örökösödési joggal ruháztassék fel. A törvényjavaslat 15—19. §-ainak rendelkezései mint a törvényes örökösödési kapcsolat megállapítását tartalmazók, alkalmazandók természetesen az örökhagyó és örökös közötti rokonsági kapcsolat körében közbeeső valamennyi születésre. Ennélfogva az utólagos házasság által törvényesített gyermek és valamely nőnek házasságon kivül született gyermeke nemcsak akkor tekintendők a törvényes házas-