Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

100 41. szám. í. Mit örökölt az örökhagyó atyjáról? 2. Mit örökölt az örökhagyó anyjáról ? 3. Mit szerzett az örökhagyó ? 4. Mit örökölt az örökhagyó atyja saját atyjáról? 5. Mit örökölt az örökhagyó atyja saját anyjáról? 6. Mit szerzett az örökhagyó atyja? 7. Mit örökölt az örökhagyó anyja saját atyjáról? 8. Mit örökölt az örökhagyó anyja saját anyjáról? •9. Mit szerzett az örökhagyó anyja? Ha pedig a nagyszülőknél még feljebb álló törzstől leszármazó oldalrokonok örökösödéséről van szó: akkor a tisztázandó ténykérdések s ezzel együtt az örökösödési bonyodalmak fokozott mértékben gyarapodnak; mert a fentebbieken kivül kutatandó, hogy a nagyszülő mindenike mit örökölt saját atyjáról, mit örökölt saját anyjáról, és mit szerzett mindenik. Vagyis vissza kell menni a nyolcz ó's szülő hagyatékának felkutatásáig. Az ezen ténykérdések tisztázása körül felmerülő bonyodalmak tetemesen növekednek az által, hogy a szabad forgalom és szabad rendelkezés mellett a vagyon időközben több izben is elidegenittetik, elcseréltetik, átalakittatik és javittatik, mi által, figyelembe véve a terhek különböző minőségének kutatását is, az ági örökösödésből a legelkeseredettebb és bonyodalmasabb örökösödési perek keletkeznek; míg az örökhagyó, mint a család központi kiindulási pontjára támaszkodó és a vagyon eredetének különbségeit figyelmen kivül hagyó törvényes örökösödés, e bonyodalmak teljes mellőzésével, a családi leszármazás egyszerű tényezőjében adja azon biztos alapot, a mely szerint a törvényes örökösödés minden vita nélkül tisztázható. MÁSODIK FEJEZET. A törvényes rokonok örökösödése. S. A rokonok törvényes örökösödési kapcsolata. 15—19. §§. A törvényes örökösödéshez való jog első sorban és kiválóan az örökhagyó rokonait illeti meg. 13gy hazai jogunk, mint a külföldi törvényhozások, habár a törvényes örökösödés szabályozása tárgyában a részletekben igen eltérő intézkedést tartalmaznak, megegyeznek abban, hogy a törvényes örökösödési jogosultság alapjául a családi köteléket fogadva el, az örökhagyó rokonait ruházzák fel örökösödési joggal. A törvényjavaslat is ezen álláspontot foglalja el, s az örökhagyó rokonai mellett az alább előterjesztendő okokból az örökhagyó házastársának ad örökösödési jogot. A rokonok törvényes örökösödési jogának tüzetes szabályozása szükségessé teszi, miszerint szabatosan körvonaloztassék azon rokonsági kapcsolat, mely a törvényes Örökösödéshez való jogosultságot megadja. Az e részben szükségesnek mutatkozó intézkedéseket a törvényjavaslat 15—19. §-ai foglalják magukban, mely szakaszok rendelkezéseinek családi jogunkkal való összhangzásba hozatala végett a szükséges intézkedések az életbeléptetési törvénybe lesznek felveendők. A 15. §. felállítja azon főszabályt, miszerint a törvényes születések által egybekapcsolt rokonság törvényes örökösödési kapcsolatot állapit meg. E főszabály a házasság jogintézményének családerkölcsi szempontból való kellő méltatásán gyökerezik. E szempont nem engedheti, hogy a törvényhozó a törvényes örökösödési kapcsolat megállapításánál a házasságon kivül való születéseket, a törvényes születésekkel általában egyenlőnek tekintse. A törvényes születéssel feltétlenül egyenjogúnak nyilvánítja a törvényjavaslat az utólagos házasság által törvényesített gyermekeket, s e tekintetben, a midőn eddigi jogunk okszerű rendelkezését továbbra is fentartja: nem ejt csorbát a házasság jogintézményén; sőt ellenkezőleg épen az utólagosan megkötendő házasságot állítja oda, mint olyat, a melynek segélyével azok