Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-494. 1886. évi XXII. törvényczikk, a községekről

4 494. szám. d) a lelencz, melyben találtatott; e) a hadseregben való szolgálatra előállítva volt vagy önként belépett egyén azon községhez tartozónak tekintetik, a melyből előállittatott, illetőleg önként belépett. Ha azonban egy egész család illetősége van kérdésben és az atya illetősége már a fenti pontok egyike alapján meg van állapítva vagy egyidejűleg állapítandó meg, valamennyi családtagra nézve, a netán már más illetőséget szerzettnek kivételével, az atya illetősége irányadó. 17. §. Az illetőségről egyesek szó- vagy írásbeli kérelmére, valamint az érdekelt hatóságok felhívására a község tartozik igazolványt kiállíttatni, vagy az ügyet, az illetőség megállapítása végett, a felsőbb hatósághoz felterjeszteni. 18. §. Az illetőségi vitás ügyekben: a) ugyanazon járás nagy- és kisközségei közt elsőfokúlag a főszolgabíró, másodfokúlag az alispán; 6) ugyanazon törvényhatóság különböző járásához tartozó nagy- és kisközségek közt, valamint rendezett tanácsú városokra nézve elsőfokúlag az alispán, másodfokúlag a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határoz. Az a) pont esetében az alispán határozata, ha a szolgabírói határozattól eltér, mindig, ha pedig azzal egybehangzó, csak akkor felebbezhető a közigazgatási bizottsághoz, ha az illetőség a járás egész területén megtagadtatott; a közigazgatási bizottságnak harmadfokú határozata, ha az illetőséget megállapítja, végérvényes. A közigazgatási bizottságnak a b) pont esetében másodfokon hozott határozata, ha az elsőfokú határozattól eltér, a belügyministerhez felebbezhető, ha pedig azzal egybehangzóan az illetőséget megállapítja, végérvényes. Oly határozata a közigazgatási bizottságnak, mely akár az a), akár a 6) pont esetében az illetőséget a szolgabírói járás, illetve az egész törvényhatóság területére nézve megtagadja, a belügyministerhez minden esetben felebbezhető. Midőn az illetőség megállapítása hivatalból eszközlendő, azon törvényhatóság alispánja, illetőleg polgármestere, a melynél a tárgyalás megindittatott, ha az illetőséget a törvényhatóság egész területére nézve megtagadandónak találja, a tárgyalást folytatja mindazon törvényhatóságokkal, melyekben az illetőség a kifejlett körülményekhez képest megállapíthatónak látszik. Ha ily módon az illetőség egyik törvényhatóság kebelében sem mondatik ki, a tárgyalást kezdeményező alispán, illetőleg polgármester, az ügyet eldöntés végett a belügyministerhez terjeszti fel. 19. §. Minden területnek vagy mint a községi határ kiegészítő részének, vagy mint a községhez közigazgatásilag csatolt pusztának (havas) valamely községhez kell tartoznia. 20. §. Azt, hogy olyan puszta - ezen elnevezés alatt a községi határból kivált majorsági birtokok nem értetvén — mely eddig egy községhez se tartozott s közvetlen a királyi adóhivatalnál fizette adóját, közigazgatásilag ugyanazon törvényhatóság melyik szomszéd községéhez tartozzék? a tulajdonos, illetőleg tulajdonosok azon része határozza meg, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti. Ha netalán a vélemények kettőnél több felé oszolván, az egyenes államadó felénél többet