Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-494. 1886. évi XXII. törvényczikk, a községekről

494. szám. 5 fizetők szavazata egyik mellett sem nyilvánul, vagy azon község, melyhez a puszta tulajdonosa vagy tulajdonosai tartozni kivannak, a pusztának a községhez kapcsoltatásába beleegyezni nem akar, az iránt, hogy az ily puszta közigazgatásilag mely szomszéd községhez tartozzék, az alispán fog a puszta tulajdonosának és a szomszéd községeknek meghallgatásával első fokban határozni és határozata á törvényhatósághoz, onnan pedig a belügyministerhez felebbezhető. III. FEJEZET. A községek jogairól és teendőiről. 21. §. A község: a) saját belügyeiben határoz és szabályrendeleteket (statútumokat) alkot; b) határozatait és szabályrendeleteit saját elöljárói és közegei által hajtatja végre; c) rendelkezik a község vagyona felett; d) községi adót vet ki és hajt be; e) gondoskodik a tisztán községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről; /) gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről; g) kezeli a mezei, a tűz- és közrendőrséget s a szegényügyet; h) gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyek a községeket törvény szerint megilletik. 22. §. Rendezett tanácsú városok a 21. §-ban elősorolt jogokon felül: a) kezelik a helyi igények szerint a piaczi, hegyi, vásári, építészeti és közegészségi rendőrséget ; b) eljárnak az ipar- s a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben, a törvény és szabályrendeletek értelmében. 23. §. A gyámhatóságot a rendezett tanácsú városok és a nagyközségek, a mennyiben az utóbbiak gyámhatósági joggal felruháztatnak, az 1877: XX., az 1885. évi VI., és az 1886. évi VII. törvényczikkek értelmében gyakorolják. 24. §. Csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre minden oly határozat, mely: a) a községi adó megállapítására, kivetésére és behajtására; b) községi vagyon elidegenítésére vagy szerzésére, hat éven túl terjedő haszonbérletek megkötésére; c) kölcsönvételekre; d) új hivatal rendszeresítésére vagy a fennálló megszüntetésére; e) a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötésére vagy felbontására és jelentékeny közművek emelésére; f) történelmi és műemlékek fentartására, átalakítására és lebontására vonatkozik; g) nemkülönben minden határozat, melyre a törvény felsőbb megerősítést rendel. A törvényhatóság határozata ellen 15 nap alatt a község a belügyministerhez folyamodhatik. Ha a törvényhatóság a megyei ügyrend értelmében kellő időben felterjesztett határozatot követő legközelebbi közgyűlésében vagy a kormány a felfolyamodás folytán tett felterjesz-