Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-502. Törvényjavaslat, a hadsereg, hadtengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak katonai ellátásáról

502. szám. 7? illető parancsnoksággal ideiglenesen vagy véglegesen felruháztattak, ha ezen felruházás nyilvánosan közzététetett és a férj ezen parancsnokság vezetése alatt az ellenség előtt elesett, vagy parancsnoksága tartamában az ellenség előtt kapott sebe következtében meghalt, a nyugdíjat a férj legközelebbi magasabb rendfokozatának mértéke szerint kapják. A népfölkelés tisztjeinek özvegyei a nyugdíjat azon rangosztály szerint kapják, mely az elhalt férjet népfölkelési tiszti rendfokozatához képest a hadseregben megillette volna. 5- §• Az előbbi szakasz szerint kiszabandó évi nyugdíjhoz azon özvegyet, kinek férje bebizonyithatólag az ellenség előtt esett el, vagy az ellenség előtt kapott sebesülés következtében egy év lefolyása alatt halt meg — 50 százalékos pótlék illeti. 6. §. Azon özvegy, kinek férje polgári, állami, vagy ezzel egyenlőnek tartott szolgálatban állott ha férjének a katonai szolgálat ideje alatt történt halálakor a polgári ellátási szabályok szerint polgári nyugdíjra igényt nyert is, csak az ezen törvény szerint őt megillető katonai özvegyi nyugdíjat kapja. De ha ez a polgári ellátási szabályok szerint illetékes özvegyi nyugdíjnál kevesebb, ugy az ezen és a részére engedélyezett katonai özvegyi nyugdíj közötti különbség, a polgári javadalmazásból ráfizetendő. Az ily özvegynek az előző szakasz szerint a szabályszerű katonai nyugdíjhoz mérendő 50 százalékos pótlékra való esetleges igénye minden esetben megmarad. 7. §. Oly özvegyek, a kik saját állami, vagy ezzel egyenlő szolgálatuk után nyugdíjra tartanak igényt, e mellett, a férjük szolgálata folytán őket megillető nyugdíjat is húzzák. 8. §. Az özvegyi nyugdíj megszűnik: a) az özvegy halálával; b) újra férjhezmenetelével; c) az özvegynek a nyugdíjról való időleges vagy állandó lemondásával; d) az állam vagy valamely nyilvános intézet részéről való ellátás nyerésével, vagy apáczáül való belépéssel oly zárdába, mely nem nevelésre vagy betegápolásra van hivatva; e) az osztrák-magyar monarchiából való kiköltözéssel, vagy idegen állampolgárság szerzésével, valamint engedély nélkül vagy jogosulatlanul való külföldön tartózkodással; /) oly bűnvádi elitéltetés esetében, melylyel a nyugdíj elvesztése van összekötve. 9- §• A nyugdíjban részesitett özvegy újból való férjhezmenetele után három éven belül, vagy a további nyugdíjról való lemondás mellett, — végkielégittetését, vagy a nyugdíjnakújabbi özvegység esetére való fentartását kérheti. A végkielégítés az ilyen özvegy részére, az egy évi nyugdíj-összegben engedélyezhető, ha a nyugdíjazott havidíjasokra nézve, tartózkodási helyükön, illetékes nyilvántartó hatóságnál egy katona (honvéd) orvostudor hozzájárulásával — összejött bizottság kimondja, hogy a végkielégítést kérő egészségi állapotához képest, annak még legalább egy évnél tovább életben maradása várható. Az egyszer megtörtént kijelentéstől utólagosan elállani többé nem lehet; a kijelentés elmaradása esetén pedig az feltételeztetik, hogy az özvegy a nyugdíjat újból való özvegység