Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.

Irományszámok - 1884-460. A közgazdasági bizottság jelentése, „az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájáról szóló 1882. évi XVI. t.-cz. módositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

460. szám, 69 II. A pamutszövetekre nézve: 1. Minő befolyást gyakorolhat a szövetvámok felemelése a használatban legelterjedtebb szövetek áraira s melyekre? 2. Észlelhető-e a kereskedésben oly fejlődés, hogy bizonyos pamutszövetek a tömeges használatban bizonyos gyapjúszövetek helyébe lépnek és melyek azok ? Weisz (Spitzer Gerson czég), Guttmann és Hahn szakértők részletesen válaszoltak a kérdésekre. Válaszaikban egyes részletekre nézve eltértek, de lényegileg megegyeztek abban, hogy ama fonalak, a melyekre nem terveztetik vámemelés, dolgoztatnak fel nálunk ugy a házi iparban, mint különben is a legnagyobb kiterjedésben; ama fonalak vámjának pedig, a mely fokoztatni szándékoltatik, nem lesz drágitó hatása a szövetekre, minthogy az osztrák fonó- és szövőipar oly magas fokra emelkedett és a termelés oly mérveket öltött, hogy a belső konkurrenczia a vámemelést ellensúlyozni fogja. A fonó-szövő-ipar rohamos műszaki átalakulása, a nyers anyagok gyorsan változó használata, ugy például, hogy a gyapjú rendkívüli olcsóbbodása folytán a pamuttal való vegyités mind kevésbé fog alkalmaztatni, azután a külföldi erős versenyzés, mind arra fognak közrehatni, hogy a vámemelés által az árak és igy a fogyasztás ne dráguljon és ha ez egy vagy más czikknél elő is fordul, legfeljebb kezdetben közvetlen a vámemelés után lesz rövid ideig érezhető. Ha a bizottság nem is érthet egyet mindenben a szakértőkkel, azoknak tényleges adatait megnyugvással fogadta, mert meggyőződött abból, hogy a fonalak közül a legközönségesebbek azok, melyek a magyar házi ipar által leginkább dolgoztatnak fel és a magyar fogyasztó által vásárolt szövetekben leginkább szerepelnek. A vámemelés ezeket épp úgy nem érinti, mint a hogy nem érinti az egész finomakat, melyekben Ausztria a külfölddel még mindig nem versenyezhet. Ugyanez áll a pamutszövetekre is, melyek az illető fonalak arányában emeltettek fel. Megjegyezzük még, hogy a szaktestületek közül különösen a pécsi és temesvári kamarák helyeslik e tételek vám fölemelését. A bizottság mindezek alapján a kormány javaslatát elfogadásra ajánlja. XXIII. osztály. Len, kender jnta. E csoportban Magyarország is termelőként szerepel, nevezetesen a juta-szövés tekintetében. A többi tételekre nézve azonban egészben véve áll az, a mit már a pamutnál mondottunk. A juta-ipar fejlődése bizonyos fokig ellentétet teremtett a juta-ipar és a gabonakereskedők közt, a melynek következtében a jutagyárosok helyeslik a 139. és 148. §§. jegyzeteiben foglalt szigorítást, mig a gabonakereskedők ezt határozottan ellenzik. Mindkét részről emlékirat nyújtatott J be a kormányhoz, melyek tartalma a következőkben foglalható össze: Zsákok. A budapesti kereskedelmigkamara kérvénye ellenzi ez újítást, mint a magyar gabonatermelőkre nézve károsat, és kéri az eddigi állapot megtartását, mely szerint a megjelölt