Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.

Irományszámok - 1884-460. A közgazdasági bizottság jelentése, „az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájáról szóló 1882. évi XVI. t.-cz. módositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

70 460. szám. zsákok általában vámmentesen voltak behozhatok. E kérdés támogatására utal azon általános szokásra, hogy külföldi gabonakereskedők saját zsákjaikat szokták beküldeni, s ha arra kényszeríttetnek, hogy zsákjaikat itt vegyék, ebből a magyar gabonakereskedelemre egy 40—50 krnyi új megterheltetés származnék, melyet különösen a jelen viszonyok közt igen nehezen tudna elviselni. Viszont a jutagyárosok a jutaiparra nézve károsnak mondják az eddigi eljárást, kiemelve, hogy a statisztikai adatok szerint jóval több zsák jött be, mint a mennyit az export tényleg igényelt; a behozott zsákok tehát kereskedelmi czikket képeznek, nem mozdítják elő a gabonakivitel érdekeit s a jutaárakat tetemesen leszorították. E tárgyban szakértők kihallgatása is rendeltetett el, a kik közül azonban az idő rövidségénél fogva ezek a gabonakereskedők álláspontját elfoglaló szakértőit lehetett meghívni. Strasser szakértő mindenekelőtt megyjegyzi, hogy vászonzsákok, különösen ujak, egyáltalán nem használtatnak. További előadása a következőkben foglalható össze. Azon intézkedés, hogy csak akkor jöhessenek be vámmentesen a használt és jegyes zsákok, ha a vámterületből kivitettek, csekélynek látszó s mégis igen fontos. A jutagyár kérvénye, mely nem tulajdonit nagy jelentőséget a javasolt megszorításnak, nem alapos; mert nem áll, hogy vámjövedelemre e miatt nem számithatna s a tervezett szigorításból a jutaszövő iparnak haszna nem lesz. A külföldi kereskedőnek a javaslat következtében vagy itt kellene zsákokat venni, vagy bérelni avagy kívülről beküldeni. Az elsőt nem fogja tenni, mert az itteni zsákok, melyek 75 kiló gabonára számitnak, künn semmire sem használhatók; bérelni sem fog, mert heti *U— 1 krajczár bér igen sokra megy; kívülről pedig beküldeni sem fog, mert 6 arany krajczár vám közel 10 o. é. kr., a mi igen érzékeny teher. A magyar gabona-export helyzetét pedig, melyet részletesen fejteget, szóló olyannak ismeri, hogy azt nem szabad nehezíteni. Az ellenőrzési módozatok keresztülvitelét szövevényesnek és költségesnek tartja; a majdnem elkerülhetlen vámbírságok a velünk létesült gabonakereskedési viszonyok lazítására vezethetnek. A vámjövedelem legfölebb 120 ezer frt lehetne, a mi csekélység a termelés megkárosításához képest. A jutagyárosok kezdetben hasznot húzhatnak, de kereskedők és vasúti vállalatok módot fognak keresni a zsákok elkerülésére ; az a la rinfusa szállítás Fiúméba már is meg van kezdve s a vízi utat mindenképen fel fogják keresni. E felvilágosítások alapján a bizottság a szigorítás elejtésére szavaz és a 139. és 148. tételek jegyzeteiből e szavakat: >a vámterületbe való visszahozatalnáh törülni ajánlja. A többi tételeket és emeléseket, melyeket részben, habár nem mindig megegyező mérvben a pécsi és temesvári kamarák s a budapesti kereskedelmi csarnok is kivannak, a bizottság változatlanul elfogadásra ajánlja. XXIY. osztály. Gyapjú. Hazánk másik legfontosabb behozatali czikke iránt a bizottság hasonlag szakértők kihallgatását rendelte, a kiknek véleménye a következőkben foglalható össze: Messinger szakértő Apponyi Albert gr. kérdésére, hogy a magasabb vám alá helyezett fonalaknak mily szerepök van a tömegforgalomban, válaszolja: Ama gyapjufonalak, melyeknél vámemelés terveztetik és a 45. számon felüliek, nem képezik a félgyártmányt a Magyarországon tömeges fogyasztásra kerülő gyapjúszövetekre s igy drágulás ez áruknál nem következhetik be. Wahrmann Mór kérdésére, hogy a 45. számon fölüli fonalakból mily gyapjúszövetek készülnek 1 — azt válaszolja: Finomabb, nem tömeges fogyasztásra való szövetek.