Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.
Irományszámok - 1884-460. A közgazdasági bizottság jelentése, „az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájáról szóló 1882. évi XVI. t.-cz. módositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában
68 460. szám. szemben az amerikainál tervezett 10 kros emeléssel, a mennyiben újabb időben, mióta a batumi kikötő kiépült, az ottani vidékről a petróleum sokkal olcsóbban beszerezhető. Láng Lajos előadó kérdi, hogy az orosz kőolaj eo ipso nehezebb, az amerikai pedig könynyebb-e ? Pallavicini őrgróf szakértő: Lehet Amerikából is nehezebb petróleumot hozatni, de ez nem birná ki a nagyobb szállitási költséget. Gaál Jenő ama kérdésére, hogy igaz-e, mit galicziai petróleum-érdekeltek állítanak, hogy könnyű, finomított kőolajat kevernek a Magyarországba importált nyers olajba s igy kisebb vám mellett nagyobb raffinád tartalommal biró petróleumot hoznak be a gyárosok? Pallavicini őrgróf szakértő elismeri ezt, de ennek egyszerűen az az oka, hogy a világító erő foka szerint vásároltatik a nyers olaj s ha a kellő foktartalom nincs meg, akkor a termelők finom olajat kevernek bele. Freund szakértő kijelenti, hogy az osztrákok, különösen a galicziaiak ama panasza, hogy a magyar petroleum-finomitás nekik konkurrencziát csinál, teljesen jogosulatlan; ők keltenek a magyar iparnak versenyt. A magyar gyárak nemcsak Galicziában nem képesek petróleumot szolgáltatni, de Kassa vidékéről is kiszorittatnak a galicziai árú által, sőt a galicziai petróleum Budapestre is eljut. E felvilágosítások és az általános részben mondottak alapján a javasolt tételeket elfogadásra ajánljuk. XXII. osztály. Pamut. E czikk képezi hazánk egyik legfontosabb behozatalát, mely legnagyobb részben Ausztriából ered. Minthogy azonban a vámemelések czélja különben is az, hogy a vámterületi piaczot a belső termelésnek biztosítsuk, kell, hogy az emelésekkel kissé részletesebben foglalkozzunk. Már a kormány indokolása kiemeli, hogy a pamut tekintetében más országok magasabb vámokat alkalmaznak, mint a milyenek nálunk jelenleg fennállanak. Az indokolás táblázatos részeiben e körülmény bővebben ki van mutatva. Az osztrák kormány indokolásából továbbá meggyőződhetünk arról, hogy Ausztriában eddig csak a szövetek részesültek minőségüknek megfelelő védelemben, a fonalak nem, minek következtében a fonalakból általában csak a durvábbak állíttatnak elő. Az általános védelmi áramlat nyomása alatt több mint jogosult, hogy ma már a fonalipart is védeni törekednek. E törekvés terjedelmét illetőleg azonban tekintetbe kellett vennünk a magyar ipar és a magyar fogyasztás érdekeit is. Forgalmi statisztikánk nem mutatván a kellő részletességet, a bizottság több tagja e részben szakértőket kívánt kihallgatni, a kikhez a következő kérdőpontok intéztettek: I. A pamutfonalakra nézve: 1. A legtömegesebben használt pamutszövetek minő számú fonalakból készülnek ? jelesen minő jelentőséggel bírnak e tekintetben a 30—50. számú fonalak? 2. A tervezett fonalvám-felemelések, különösen a 30—50. számoknál előfordulók minő befolyást gyakorolhatnak a leginkább használt szövetek árára ? 3. Minő szövetek készülnek kettős fonalakból s minő e szövetek jelentősége a tömeg használatban ? A kettős fonalak vámemelése e szövetek árára minő befolyást gyakorolhat? 4. Minő pamutfonalak használtatnak oly szövetek előállításánál, melyek gyapjúból s pamutból vegyesen készülnek, de vámtarifánkban mint gyapjuárak soroltatnak fel ? 5. Melyek e szövetek közül a legfontosabbak, a vámtarifa melyik számai alatt fordulnak elő s mily hatással lehet áraikra a pamutfonal vámjának emelése?
