Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.

Irományszámok - 1884-441. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a Varasdtól Lepoglaván és Očurán át Goluboveczig vezetendő helyi érdekű vasutnak és očura-szt.-jakabi szárnyvonalának engedélyezése tárgyában

322 441. szám. A kormány fentartja magának a jogot, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6. §-ának határozata szerint intézendő közigazgatási vonalbejárás eredménye, vagy az épités tartama alatt telj esitett. egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgá­lat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonálbejárás foly­tán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hdgy ez által az engedélyesnek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szőritkozhatik, a mennyi egynyomú sinúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegy­bevétel kilométerenkint 14,000 osztrák ért. frtot ezüstben meghalad, akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy második vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve egyrészt az 1885. évi június hó 8-án felvett engedélyezési jegyzőkönyvben megállapított részletes határozmányok, másrészt az alább következő általános szabályok lesznek irányadók, fentartatván a köz­munka- és közlekedési m. kir. ministerium részére a jog, hogy egyes kivételes esetek­ben, ugy a részletes határozmányoktól, mint az általános szabályoktól eltéréseket enge­délyezhessen. a) Alépítmény. A pálya emelkedése a fővonal 296. szelvényéig terjedő részén 13*3 0 /oo-nél, a fővonal többi részén, valamint a szárnyvonalon 25°/oo-nél nagyobb nem lehet, mely utóbbi legnagyobb emelkedés azonban a görbületekben lehetőleg mérséklendő. A kanyarodásoknak a nyílt pályán és pedig a fővonal 269. szelvényéig terjedő részén 200 méternél, a fővonal többi részén, vala­mint a szárnyvonalon, 150 m.-nél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltéré­sek történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt pontok megtartandók lesznek. A pályatest koronaszélességének ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3*2 méternek, illetőleg a bevágások és töltések szélességének a kavicságy alsó felületében mérve, 4 méternek kell lennie. A beágyazáshoz kavics használandó, s a beágyazásnak a sínek lába alatt 0*25 m. vas. tagsággal és a sínlábak magasságában 2'8 m. szélességgel kell birnia. Köteles engedélyes az építési alap terhére a pálya hosszában pályakilométerenkint legalább 40 m 3-nyi beágyazási anyagot, mint tartalékot elhelyezni. A fedett és boltozott műtárgyak kőből vagy téglából építendők, a nyilt műtárgyak

Next

/
Oldalképek
Tartalom