Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.

Irományszámok - 1884-407. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a telekkönyvi betéteknek a földadókönyv és az állandó kataszter adataival megegyező szerkesztése és a telekkönyvi rendeletek pótlása és módositása tárgyában” beadott törvényjavaslatra

407. szám. 177 A 15-ik §-ban a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése meg van engedve azon esetre is, ha a bejegyzés a telekkönyvi tulajdonos örököse vagy hagyományosa által kiállított okirat vagy az örökös vagy a hagyományos által a bizottság előtt élőszóval tett beismerő nyilatkozat alapján kéretik; csak hogy ezen esetben megkívántatik, hogy az örökösnek vagy hagyományosnak ebbeli minősége jogerőre emelkedett bírósági átadási okirattal vagy Ítélettel igazoltassék. Ha az örökös vagy hagyományos ebbeli minőségét ily módon igazolja: semmi aggály nem forog fent arra nézve, hogy az általa kiállított okirat vagy az általa tett nyilatkozat alapján a tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyeztessék. Ugyanezen pótlás megfelelően felvétetett a 17-ik §-ba is. A 16-ik §-ban a tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzésének előfeltételéül a 3 évi békés birtoklásnak kimutatása azért állapíttatott meg, nehogy bárki is, a nélkül, hogy hosszabb időig tartott békés birtoklást igazolna, az eljárás megindítását kérelmezhesse és ez által a telekkönyvi tulajdonost az ellentmondás előterjesztésével vagy benyújtásával járó költekezésekre kényszerítse, és ugyanannak alkalmatlanságot okozzon. A 18-ik §-nak rendelkezését a bizottság azért korlátozta azon esetre, ha a telekkönyvi tulajdonos 3 év előtt meghalt vagy holléte 3 év óta nem tudatik; mert egyfelől azon esetre, ha a telekkönyvi tulajdonos él és holléte tudatik, a tényleges birtokos jogát a 16-ik §-ban megállapított könnyebb módon érvényesítheti, s mert másfelől a telekkönyvi tulajdonos elhalta vagy eltávozása óta lefolyt három évi időtartamból és abból, hogy ezen idő alatt a jogosultak jogaik érvényesítésére lépéseket nem tettek, a 18-ik §-ban megállapított többi előfeltételek együttes létezésé esetében megnyugvással következtethető ugyan, hogy az ingatlan tulajdonjoga a szerzést és a 10 évi békés birtoklást kimutató tényleges birtokost illeti; de ha a telekkönyvi tulajdonos halála vagy eltávozása csak rövid idő előtt következett be: e feltevés helyességének egyik lényeges momentuma elesik. A 16., 17. és 18-ik §-ok eseteiben a tényleges birtoklás kimutatása nagyobb fontossággal birván, mint a 15. §. eseteiben: mig a 15-ik §. esetében elegendőnek találta a bizottság, hogy a tényleges birtoklás az elöljáróság vagy két bizalmi férfiú által igazoltassék: addig a 16—18. §-ok eseteiben a tényleges birtoklásnak ugy az elöljáróság, mint a bizalmi férfiak által való igazolását követeli. A 19-ik §. szabatosan meghatározza, hogy a jelen törvény értelmében ki tekintendő tényleges birtokosnak, mire nézve a bizottság csak azt tartja kiemelendőnek, hogy miután a 19. §. szövege az élők közötti jogügyletre nézve semmi megkülönböztetést nem állapit meg, az, hogy a jogügylet szóval vagy írásban, visszteher mellett vagy visszteher nélkül köttetett-e? különbséget nem tesz. A ministeri javaslat 15-ik §-a és a 17. §. második bekezdése tartalmazta rendelkezéseket a bizottság a vegyes intézkedések közé a 70. és 71. §-okba, mint megfelelőbb helyre helyezte át; a 22. §. (minist, jav. 17. §.) rendelkezését pedig azzal bővítette ki, hogy a bejegyzett tehertételeknek a betétek szerkesztése alkalmával való törlése csak törlésre alkalmas okirat alapján, vagy a jogosítottnak a bizottság előtt élőszóval tett elismerése alapján történhetik. A ministeri javaslat 18-ik §-ának egyszerű kihagyása a fentebb általánosságban előterjesztettekben találja indokolását A 24-ik §. (min. jav. 20-ik §.) 1-ső bekezdéséből azon szavakat: >és a kataszteri munkálatok az 1875: VII., valamint az 1881 :XL. és XLII. törvényczikkek szerint részletenkint végleg megállapittattak*, a bizottság kihagyta azért, mert időközben a törvényjavaslat előkészítése óta e végleges megállapítás már befejezett ténynyé vált. A 26. §-t (min. jav. 22-ik §-t) a bizottság oly módon szövegezte, hogy a betétek tervezetének elkészítésére minden esetre telekkönyvvezető vagy segéd-telekkönyvvezető küldessék ki; KÉPVH. IROMÁNY. 1884—87. XIL KÖTET. 23