Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.

Irományszámok - 1884-407. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a telekkönyvi betéteknek a földadókönyv és az állandó kataszter adataival megegyező szerkesztése és a telekkönyvi rendeletek pótlása és módositása tárgyában” beadott törvényjavaslatra

178 407. szám. mert nem lát elég biztositékot abban, ha ezen fontos teendővel bár telekkönyvi vizsgát tett, de tényleg telekkönyvvezetői minőségben még nem alkalmazott Írnokok bízatnának meg. Ugyan­ezen §-hoz javaslatba hozott 2-ik bekezdés az ártéri birtokokra vonatkozó 9-ik §. rendelkezé­sének képezi szükségszerű folyományát. A 27—29. új szakaszok felvételét a bizottság azért tartotta szükségesnek, hogy az újonnan szerkesztendő betétekbe megszűnt és hivatalból törlendő bejegyzési tételeket átvinni ne kellessék, hogy az évről-évre bekeblezett, de a fizetés daczára töröltetni elmulasztott közadó­beli tartozásoknak lehetőleg a betétek szerkesztését megelőző kitörlése eszközöltessék; és hogy megszüntettessék a nyilvánkönyvi intézménynyel alig egyeztethető, és a tulajdonos társak hitelét s jutalékaik forgalmi képességét teljesen megbénitó azon anomália, a mely az osztatlan közös tulajdonnak határozatlan részekben való bejegyzésében nyilvánul. Utóbbi tekintetben a bizottság a határozatlan részekben bejegyzett közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárásnál a végre­hajtási törvény (1881 :LX. t-cz.) 143-ik §-ának e tárgyra vonatkozó helyes intézkedéseit fogadta el. A mi pedig a k'ózadóbeli tartozások bekéblezésénék cumulatióját illeti: midőn a bizottság reá­mutat arra, hogy a pénzügyi hatóságok az illető adó- vagy illetékhátralékosnak hátralék-kimutatásait évrb'l-évre oly módon késsitik el, hogy az előző évek hátralékait mindig átviszik, és azután a bekeblezést évenkint, tehát oly módon eszközöltetik, hogy a többi évi hátralék - kimutatásban kitüntetett ugyan­azon tartozás többszörösen kebeleztetik be, a fizetések vaqy törlesztések eseteiben pedig a kitörlés iránt hivatalból intézkedés nem tétetik: felhivandónak találja a bizottság a kormány figyelmét arra, hogy administrativ utón intézkedjék az iránt, hogy a bekeblezés végett készitett hátralék-kimutatá­sokba az előbbi évek kimutatásai alapján már bekeblezett tételek fel ne vétessenek; és hogy a be­keblezett közadóbéli tartozások kifizetése esetében a pénzügyi hatóságok, a telekkönyvi hatóságot a kitörlés eszközlése végett hivatalból keressék meg. A 31-ik §-ba (min. jav. 24. §.) a végből, hogy az értesitvény közzététele nagyobb nyilvá­nossággal történjék, felvette a bizottság, hogy az értesitvény a községi képviselő-testület ülésében is kihirdettessék, s az ezen szakasz 3-ik bekezdésében foglalt 15 napi határidőt 30 napra terjesztette ki. Végre a szakasz utolsó bekezdésében megrendelt egyéni értesítésre nézve a kétely elhárítása szempontjából, s a betétek későbbi megtámadhatlanságát e részben is biztosítandó, felvette a bizottság: hogy ezen egyéni értesítés el nem küldése, vagy kézhez nem vétele jogi következménynyel nem bir. Hasonló indokból ugyanezen intézkedést felvette a bizottság a 45., 52. és 59-ik §-okba is. A 33-ik §-ba (min. jav. 26. §.) a felek megnyugtatására kimondatik, hogy a kiküldött az átvett okiratokról a feleknek téritvényt adni köteles. A 39-ik §. (min. jav. 32-ik §.) a 15—18. §-ok szövegének és a min. javaslat 18-ik §-a kihagyásának megfelelően szövegeztetett.. A 42—47-ik §-okban (min. jav. 35—37. §§.) a bizottság tüzetesen, kimerítően és a jogbiztonság követelményeinek lehető szemmel tartásával szabályozta a tényleges birtokos tulajdon­jogának bejegyzése tárgyában követendő eljárást. A tényleges birtokos tulajdonjogának a 16. §. alapján való bejegyzését tárgyazó eljárásnál kiváló súly van fektetve arra, hogy a telekkönyvi tulajdonos értesítése szabályszerűen eszközöl­tessék. Ezért rendeli a 44-ik §., hogy az e tárgyban a bizottság által hozandó végzés, melyben ugy az ingatlan, mint az átírást kérő tényleges birtokos megjelölendő, a telekkönyvi tulaj­donos saját kezeihez kézbesittessék, s a telekkönyvi tulajdonos ellentmondási jogára figyelmez­tessék. Ezért írja elő ugyanazon szakasz, hogy a kézbesítés a bíróságok székhelyein bírósági végrehajtók által, más helyeken a községi vagy körjegyző és egy előljárósági tag által együt­tesen teljesítendő és hogy azon egyénnek, a kinek a végzés kézbesittetik, a telekkönyvi tulaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom