Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

156 150. szám. mivel mindaddig, mig csak a kisebbség avagy csak egy tag kívánja a hivatalos beavatkozást, a többség tehát még az egyezség útjához ragaszkodik, több valószinűség forog fenn az ügynek egyezség utján leendő elintézése mellett, s erre az idő > és alkalom elvonatnék az által, ha a kisebbség vagy egyik fél kivánatára is azonnal a hivatalos beavatkozás tétetnék folyamatba; a szavazatképes többségre pedig azért van ugy e helyt, mint több más szakaszában a javas­latnak különös súly fektetve, mivel a volt határörvidéki alaptörvény 36. §-a szerint, ugy az 1873. évi XXIX. t.-cz. 5. §-a értelmében minden fontosabb ügyletben ezen többség mérvadó, s ellenkező eljárás mellett majdnem minden ügylet a házközösségek kiskorú tagjai miatt a gyámhatóság jóváhagyásától függne. Önálló szavazatra jogosultaknak az alaptörvénynek a ház­közösség megszüntetéséig jelenben is érvényben levő erre vonatkozó intézkedése következtében, eltérőleg a gyámi törvénytől, a 18 éven felüli kiskorúak is tekintendők. 4. A ministeri törvényjavaslat 4. § át az igazságügyi bizottság egészen kihagyandónak véli, mert azon általános magánjogi elvtől, mely szerint az egyezség csak az összes érdekeltek kifejezett hozzájárulta val létesíthető, a házközösségnél előfordulható bárminemű különleges viszonyok figyelembe vételével sem vél eltérhetni, minthogy azon félről, ki az idézés elmulasz­tása, betegség, vagy más természeti akadályok miatt nem jelent meg a tárgyalásra, egyáltalában fel nem tehető, hogy az egyezséghez hozzájárul, hasonlóan nem tehető fel a meg nem jelent tagokról ily hozzájárulás azon egyezségre vagy a már bemutatott egyezségnek azon mó­dosítására nézve, mely netán a tárgyalás napján az eljáró szolgabíró előtt jött létre; s miután a felebbvitelen és a 45. §-ban megengedett kereseten kívül minden másnemű jogorvoslat ki van zárva: a ministeri törvényjavaslat 4. §-ának alkalmazása nagy jogsérelmeket okozhatna; e helyett egyedül azon intézkedést véli az igazságügyi bizottság elfogadhatónak, hogy az egyezségről szóló fejezetben a 14. §-nál kijelentessék, miszerint azon félnek meg nem jele­nése, a kinek hozzájárultával jött létre az idézett §. szerint a megerősítés iránti tárgyalásra kitűzött egyezség, az egyezség megerősítését nem akadályoztathatja, ha a tárgyaláson még azon többi házközösségi tag által is elfogadtatik, ki az előtt hozzá nem járult volt. 5. A felfolyamodás beadásának határidejére nézve mellőzendőnek találta az igazságügyi bizottság a ministeri törvényjavaslatban foglalt azon megszorítást, mely szerint az egyezség megerősítése esetében a felfolyamodás a kihirdetés alkalmával jelentendő be; egyrészt mivel az esetben, ha a határozat nem azonnal a tárgyalás alkalmával hirdettetik ki, a felek ezen kihirdetésre külön megjelenni lennének kötelesek, a mi egyes esetekben nagyobb terheltetéssel járhat, s a megjelenés bármily akadály miatti elmulasztása a jogorvoslattól való elzárást vonná maga után, másrészt mivel czélszerűbb bizonyos megfontolási időt engedni a félnek, hogy a határozat tar­talmáról s abban látni vélt jogsérelmének alaposságáról magát behatóbban tájékozza s a jog­orvoslatot ne vegye elegendő ok nélkül igénybe. 6. A ministeri törvényjavaslat 9. §-ánál a gyors és hibátlan eljárás elösegélése végett határozottan kiemeltetett, hogy az osztály telekkönyvi keresztülvitele végett a telekkönyvi ható­ság az eljáró szolgabíró által hivatalból megkeresendő, s hogy telekkönyvi lejegyzés esetében, ha szükséges, a lejegyzendő részlet vázlata is melléklendő. II. Kész. I. FEJEZET. Egyezség. 1. A 14. §-ban előforduló lényegesb módosítás már fentebb az I. 4. alatt indokoltatott. 2. Ezen fejezet vége megtoldatott egy új szakaszszal, melyben a szolgabíró által hely­benhagyott egyezség bírói végrehajtása biztosíttatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom