Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

150. szám. 153 Hajadonoknak és a házközösségból ki nem lépett, de jogosultan azon kivül élő, ugy a házközösségböl kilépett, de a házközösségi vagyonra még igénynyel biró tagoknak az ingatlan vagyonból őket illető osztályrész az esetben is, ha nem forog fenn a bizottsági javaslat 25. §-a, csak akkor adandók ki természetben, ha a házközösség többi tagjai vagy azok nagyobb része beleegyezik, ellenkező esetben csak osztályrészük becsára levén kifizetendő, minek indoka az, hogy a hajadonok íérjhezmenetelük esetére az eddigi j-ogszabályok szerint csak jelentéktelen kiházasitási segélyben részesültek, a házközösségen kivül élőkre nézve pedig a közösség feladása mutatja azt, hogy oly életpályát választottak, mely mellett közvetlen az ingatlan birtokra szükségük nincs, s ennélfogva az emiitett megszorítás által megrövidítést nem szenvednek. Meg van engedve továbbá, hogy a házközösségi tagok közegyetértéssel ők maguk[állapitsák meg a felosztandó vagyon becsárát, s egyik a másikat osztályrészére nézve készpénzben is kielégíthesse, és el van rendelve, hogy házközösségi atyát vagy anyát, ugy a munkaképtelen házközösségi tagot osztályrészének átengedése mellett a többiek kötelesek eltartani. Nagy mértékben megkönnyittetik mindezeken felül a házközösség megszüntetése és feleslegessé válik a hivatalos beavatkozás a titkos osztályok érvényességének elismerése által, melyek nagy számban fordulnak elő s melyek által az egyes vidékek szokásaihoz alkalmazkodva, hol családok, hol ágak vagy fejek szerint az osztály tényleg foganatosítva van, minek következtében a hivatalos beavatkozás mellett alkalmazandó osztálykulcs következményei jelentékenyen kisebb körre szoríttatnak, mint a hogy rendesen feltételeztetik. C) Mindezek az anyagi jogot illetik, az alaki jog, illetve eljárás tekintetében leglényegesb kérdés az, a) hogy a házközösség megszüntetése s az osztály közigazgatási vagy birói utón eszközöltessék-e ? s b) hogy a közigazgatási eljárással elégedetlen félnek a birói út fenhagyassék-e % a) Az eddig kifejtettekből eléggé kitűnik, hogy a házközösségek megszüntetése gyors, az érdekelteket költségeskedésektől megóvó, s azokkal közvetlen érintkezésre fektetett eljárást igényel, melynél különben a fösúly mindenkor az egyezség létrehozására fektetendő. A ministeri törvényjavaslat, az indokolásban terjedelmesen kifejtett okokból, a közigazgatási eljárást, a közigazgatási hatóságok közbejöttét fogadta el czélszerúbbnek, elsöfokúlag a szolgabiijó, másodfokúlag külön bizottság, harmadfokúlag a belügyministeri és igazságügyministeri tagokból álló vegyes tanács levén hivatva eljárni. Tekintetbe véve ezen okokat és különösen azt, hogy a házközösségi ügyek, névszerint a házközösség felbontása körüli eljárás, ugy a házközösség jogosult tagjainak nyilvántartása is, eddig mindenkor a közigazgatási útra tartoztak, minek következtében a közigazgatási hatóságok ezen ügyekben jártassággal birnak s az eljárásra nézve bizonyos megállapodásokra jutottak, a lakosság pedig ezen eljáráshoz szokva van; tekintve továbbá, hogy a jogosultaknak összeállítása a nyilvántartási lajstromok alapján, melyek hiányossága esetében a kiegészítés az anyakönyvi kivonato|k vagy más hiteles adatok segélyével eszközölhető., a házközösségi vagyon összeírása a tényleges birtok és a telekkönyvi kivonatok alapján, valamint az egyezség foganatosítása, hivatalos beavatkozás esetében pedig az osztály megtétele, önmagában véve, ha csak a tagsági jogosultság nem válik vitássá, formaszerű contradictorius eljárás nélkül a közigazgatási hatóság által is, az annak közegeitől az 1883. évi I. törvényczikk szerint feltételezendő jogi ismeretek mellett elintézhető: Í

z igazságügyi bizottság elfogadta a ministeri törvényjavaslat azon álláspontját, hogy a sség megszüntetése közigazgatási eljárás utján eszközöltessék, mindazonáltal azon kisel, hogy határozottan kifejezendő, miszerint midazon esetekben, midőn egyes tag jogosultsága tekintetében oly vitás jogi kérdések merülnek fel, melyek csak formaszerü peres eljárás mellett dönthetők el, ezek elintézése végett az érdekelt felek a per útjára utasitandók, annak lejártáig pedig a közigazgatási eljárás függőben tartandó. K.ÉPVH. IROMÁNY. 1884—87. V. KÖTET. 20