Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

154 150. szám. Egyszersmind az ily perekre nézve, tekintve azok sürgős természetét, a sommás perút állapíttatott meg. Ilyen vitás jogi kérdések a születés törvényességének és a végrendelet érvényességének kérdése. Ezek külön szakaszban egyenként elősoroltattak, nehogy a perre utasítás nagyobb mérvű kiterjedést nyerjen, mint a mely a házközösségek megszüntetése czéljából elkerülhetlenül szükséges. Ha valamely házasság érvénytelenítése iránt per van folyamatban, melynek kimenetelétől egyik fél házközösség tagsági jogosultsága függ, természetesen az illető házközösségben az osztály nem eszközölhető, kivéve, ha a többi érdekeltek ennek daczára hajlandók azon fél jo­gosultságát elismerni s neki is osztályrészt adni. h) Azon kérdést, hogy a közigazgatási eljárás befejeztével megengedhetö-e az osztálylyal elégedetlen félnek a birói út? az igazságügyi bizottság határozottan tagadólag intézte el. Egy kivételes magánjogi állapot megszüntetéséről van szó, melynek sajátságos alakulását a katonai határőri rendszer idézte elő, s mely azzá nem tisztán jogi, hanem határöri intézményi és közigazgatási szempontok belévonásával a katonai, később a közigazgatási hatóságok kezé­ben fejlődött ki, s mely okból is kiválóan a közigazgatási hatóságok tekintendők hivatva segéd­kezet nyújtani azon állapotból a házközösség megszüntetésével eszközlendő kibontakozásra; nem lehet tehát az ily viszonyokat szorosan csak jogi tekintetek szerint elbírálni, azokra min­den stádiumban a jogi formákat szigorúan alkalmazni s ekként utólag sem lehet az ily ügyeket a bíróság elé utasítani'; egyébként tekintetbe kell még venni, hogy egész vidék jogviszonyainak általános átalakítása forog kérdésben, s az osztály a házközösség megszüntetése végett mielőbb eszközlendő, melynek a foganatosítás után leendő felforgatása felette nagy bonyodal­makat okozna, hogy továbbá a birói út fentartásával számtalan perre nyújtatnék alkalom, minek következtében azon vidéken hosszú időre a birtokviszonyokban nagymérvű bizonytalanság állana be, a jelen törvénynyel elérni czélzott rendes jogviszonyok helyett. Nem tagadható meg azonban a törvény rendes útja sérelmük orvoslására azoktól, kik az osztálynál mellőztettek s kik meg nem idéztetésük miatt az osztályra egyáltalában be nem folyhattak. A közigazgatási eljárás tekintetében az igazságügyi bizottság is különös súlyt fektet arra, hogy a tárgyalás közvetlen a helyszínén tartassák meg, hogy hivatalos eljárásnál is az egyezség megkisérlendő és elfogadandó, jöjjön az létre az eljárás bármely fokozatában a vég­határozat jogerejüvé válta előtt s hogy a szükséges adatok az egyes házközösségek viszonyai­val közelebbről ismerős községi elöljáróság útján szedendök be. A törvényjavaslat fontosb intézkedéseinek ezen áttekintése után áttérve a ministeri törvényjavaslat egyes fejezeteire és szakaszaira, a következő lényegesebb módosítások és illetve kiegészítések emelendők ki: I. Rész. Általános intézkedések. 1. Ezen rész 1-ső §-ában a házközösségbe való felvétel külön nemeiből származtatható minden kétség elkerülése végett, felvétetett annak határozott kifejezése, hogy a jelen törvény hatálybalépte után >születés vagy házasság eseteit kivéve, új tag be nem léphet*. Ez esetekben ugyanis a tagság felvétel nélkül is megszereztetik. 2. Az igazságügyi bizottság nem tartja czélszerűnek e törvény életbeléptével egy­szerre valamennyi házközösségnek megszűntét előre kimondani és csak azután foganatosítani

Next

/
Oldalképek
Tartalom