Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

150 150. szám. a házközösségek csekély része lett eddig formaszerűen megszüntetve, s a házközösségben élőknél máig is fennállanak még a tulajdonjog és örökösödési jog oly korlátozásai, melyek a szabad tulajdon fogalmával, magánjogi rendszerünkkel s a nemzetgazdasági fejlődés alapelveivel össze nem egyeztethetők. Jelenleg is még csak az egész házközösség mint olyan bir jogosultsággal a vagyon terhelésére és elidegenítésére, a vagyon a házközösségé, az egyes tagot illető rész folytonos változásoknak van kitéve, ezen rész számításon kivül eső, akaratától nem függő körülményekhez képest; hol nagyobbá, hol kisebbé válik, a házközösségi tagok szaporodásához: vagy apadásához képest; része felett a házközösségi tag önállóan nem intézkedhetik, kivéve halál esetére; a többség-, melynek alakítására a kiskorúak is befolynak, ha a 18-ik évet betöltötték s mely olykor a kevésbé munkás vagy takarékos tagokból alakulhat, megterhelheti, tönkre teheti azon egész vagyont,; melynek fentartásár'a, gyarapítására az egyes házközösségi tag egész munkaerejét fordította; s mégis munkaereje e vagyon részére van nagyobb részben lekötve. A törvényes örökösödés, azon esetet kivéve, a midőn csak egy házközösségi tág van még életben, ki van zárva. Mindez a szabad tulajdon fogalmával össze nem egyeztethető, megbénítja az egyén szerzési képességét és kedvét, megakadályoztatja a rendes telekkönyvi rendszer alkalmazását, egészséges hitelviszonyok fejlődését s e bilincsektől, az egyéni szabadság utáni törekvésből kiindulva, mindenki szabadulni igyekezvén, de ezen szabadulás az eddigi eljárás mellett nehéz és költséges levén: a polgárosított magyar határőrvidéken az ily tarthatatlan állapot kijátszására irányuló cselekmények miatt a jogviszonyok mindinkább zavarttá válnak, minek következtében maga a jogrend érdekében, de nemzetgazdasági tekintetekből is elkerülhetlen szükségesnek mutatkozik a házközösségi intézmény teljes megszüntetése. Ez a törvényjavaslat czélja s az igazságügyi bizottság ezen kiindulási pontot helyeselvén, a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A mi a házközösség megszüntetésének módját illeti, három fökérdés merül fel, melynek helyes megoldásától a törvény üdvös hatása lényegileg függ. Ezek a következők: A) Az első, hogy a házközösség megszüntetése minden esetben a vagyon tényleges felosztásával eszközöltessék-e ? Az igazságügyi bizottság a törvényjavaslat egyik sarkpontjának tekinti és nagy súlyt fektet arra, hogy a házközösség megszüntetése a vagyon tényleges felosztásával csak az esetben eszközöltessék, ha azt a házközösségi tagok többsége kívánja, minden más esetben ellenben csak a tulajdonjog aránya állapíttassák meg. Ugyanazon állampolitikai okok, melyek miatt a polgárosított határőrvidéknek az anyaországgal történt egyesülése után, nemcsak a közigazgatás, hanem az igazságszolgáltatás terén is az anyaországgal egyenlő jogviszonyok életbeléptetése mutatkozik szükségesnek, hogy a volt határőrök is mielőbb élvezhessék a fejlődöttebb jogi élet előnyeit, követelik, hogy ne helyeztessenek újólag kivételes magánjogi állapotba, ne fosztassanak meg azon lehetőségtől, miszerint a házközösség megszüntetése mellett is megmaradhassanak olynemű vagyonközösségben, minőt magánjogunk megenged, ha a tényleges felosztás érdekeik ellen van. Ott, a hol a természetbeni felosztás lehetséges, a jelen javaslat törvénynyé válta után, az abban foglalt kedvezmények következtében, a többség által bizonyára a legnagyobb mérvben igénybe is fog vétetni. Eíenben, a holl a tényleges felosztás az ingatlan birtok [természete és fekvése, vagy a házközösségi tagok számához mérve aránytalan csekélysége miatt, vagy a különválással egybekötött építkezésekre és gazdasági felszerelésekre szükséges töke hiánya miatt nem eszközölhető, ezt egyetlen fél kívánatára is a többség akarata ellenére törvény által erőszakolni, holott a múltban ellenkezően a volt határőrök vagyonközösségre kényszerittettek, annyit tenne, mint azok