Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-89. Törvényjavaslat, az 1870:XVI., továbbá az 1871:XII., az 1880:LXIV. és az 1882:XLIV. t.-cz. módositásáról

Í54 89. szám. az oly minőségben alkalmazottakat minden tekintetben megismerhetni, hogy azoknak jobbjai üresedések alkalmával táblabirákká neveztethessenek. Minthogy pedig az előadás az illetőnek birói képzettsége és képességéről és különösen itélő-tehetségéről nem tehetett tanúságot: hivatali elődöm oly irányban intézkedett, hogy a segéd­előadók szavazási joggal is felruháztassanak. így lett a segéd-előadói intézmény a felebbviteli bíróságokra nézve 1869-ben keresztül vitt szervezéskor is fentartva és a szavazási joggal felruházott segéd-előadók >pótbiróc nevet nyertek. Hivatali elődöm és az általa egybehívott értekezlet, tekintettel a királyi itélő-tábláknak az 1868 :LIV. t.-czikkbeu megbatározott hatósági körére s különösen arra, hogy a kir. itélő­tábláknak polgári ügyekben első bírósági hatósági köre megszűnt és a legfőbb itélőszéknél az előadói teendők végzése a táblai bírákat nem terhelte, továbbá a semmiségi panaszok is elestek, a perorvoslatok pedig szűkebb körre szoríttattak, az említett szervezéskor azon nézetben voltak, hogy a pesti királyi itélő-táblánál a birák szarna kevesbittessék és ez okból a pesti itélő-táblá­nál 48, a marosvásárhelyinél pedig 20 rendes birói állás és a netaláni hézagok pótlására aránylagosan tiz, illetve négy pótbirói állás szerveztetett. Alig kezdette meg azonban a pesti itélő-tábla újabb hatósági körében működését, az ügy­forgalom oly mérvet öltött, hogy a pótbirák nemcsak az esetleges hézagokat pótolták, de min­den tekintetben rendes birákkéut működtek. És igy volt ez a marosvásárhelyi királyi ítélőtáblánál is. Az 1870: XVI. törvényezikk, melj- a felebbviteli bíróságoknál az itélő birák számát meghatározta, a pótbirói intézményt szintén fentartotta és a pesti táblánál a pótbirák számát tetemesen felemelte. Az 1871: XXXI. és XXXII. t.-cz. alapján a királyi e. f. bíróságok felállíttattak. Ez által meg volt adva ugyan az alkalom, hogy a birói erők megösmertessenek és a tábláknál előforduló üresedések esetére az állások már kipróbált erőkkel töltethessenek be, mégis tekintettel arra, hogy a pótbirói és rendes birói illetmények között a pesti táblánál egy­ezer és száz forint, á marosvásárhelyinél pedig 1050 frt különbség volt, valószínűleg az állam­kincstár iránti tekintetből a pótbirói intézmény az e. f. bíróságok szervezését köz étlen követő éveken túl is föntartatott. A későbbi években szükségessé tette az intézmény fentartását azon körülmény, hogy a királyi Curiánál felszaporodott hátralékok feldolgozására a budapesti királyi itélő-táblától voltak a kellő számú rendes birák kisegítő birói minőségben alkalmazandók (1877 :V. t.-cz.) és ismét beállott annak szüksége, hogy az ekkép elvont rendes bírókat a pótbirák helyettesítsék. Ugyanez tette szükségessé azt is, hogy a királyi itélő-tábláknál az ügyforgalom némi apadása következtében betöltetlen hagyott megüresedett pótbirói állásokra ismét meg kellett a kinevezéseket tenni. Az ügyforgalom az 1870-es évek vége felé az összes felebbviteli biróságoknál ismét emelkedett. Ez nemcsak lehetetlenné tette a kérdéses intézmény megszüntetését újabb rendes birói állások szervezése nélkül, a mi akkor nem találtatott kivihetónekj de azt is eredményezte, hogy az 1880:LXIV. törvényczikkel a budapesti itélő-táblához hat pótbirói, az 1882:XLIV. törvényczikkel pedig a budapestihez kilencz és a marosvásárhelyihez három új pótbirói állást kellett szervezni. Tagadhatatlan, hogy azon időtől kezdve, melyben a pótbirák megszűntek eredeti rendel­tetésükhöz képest csakis segédelőadói tisztet végezni és szavazási jogot nyertek, működésük és

Next

/
Oldalképek
Tartalom