Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.
Irományszámok - 1884-89. Törvényjavaslat, az 1870:XVI., továbbá az 1871:XII., az 1880:LXIV. és az 1882:XLIV. t.-cz. módositásáról
89. szám. 155 a rendes birák működése között lényegileg minden különbség megszűnt; azon időtől pedig, melyben az e. f. biróVfgok szerveztettek és az igazságttgyministernek alkalma volt a birói erőket jobban megismerni, a pótbirói intézményt, mint előkészítő oskolát és a megismerésre alkalmat nyújtó módot sem lehet tekinteni és igy az látszik, mintha az emiitett intézmény fentartása mellett az indokot csakis az államkincstár iránti tekintetekben — a takarékossági szempontban — kellene keresni. Ez nagy részben szintén indok volt ugyan, mégis ki kell jelentenem azt is, hogy engemet az intézmény ideiglenes fentartására főkép az inditott, mert feltételeztem, miszerint a törvénykezési rendtartás módosításának keresztülvitelével a kir. ítélő tábláknál az ügyforgalom apadni fog és ez lehetségessé teendi az intézményt fokonként megszüntetni, és hogy a kir. táblák száma rövid idő alatt szaporittatni fog, a mely alkalommal az intézményt szintén megszüntetendőnek véltem. Végül véltem, hogy az elsó'folyamodású törvényszékeknél üresedésbe jövendő elnöki állásokra a pótbirák sorából többen fognak pályázni és alkalmam lesz a törvényszékek élére a felsőbb birói ügyvitelben is jártas bírákat állithatni. Az 1881 : LXIX. t.-cz. hatályba lépett és jóllehet időközben a felebbvitel is korlátoztatott (1883 : VI. t.-cz.), a kir. itélő-táblák ügyforgalma még sem apadt annyira, hogy a pótbirói állások fokozatos megszüntetését rendes birói állások szervezése nélkül keresztülvinni lehetne és minthogy a kir. itélő-táblák számának szaporítása legközelebb meg nem várható, elérkezettnek tartom az időt arra, hogy a pótbirói intézmény megszüntetése czéljából önálló javaslatot terjeszszek az országgyűlés elé. Ha tekintetbe veszem, hogy a pótbiró ugyanazon birói teendőket végzi, mint a rendes -biró, hogy továbbá az intézmény megszüntetése csakis az első években fog a tervezett fizetési fokozatok és kiviteli módozatok mellett a kincstárra érezhetőbb terheket róni, hogy azon intézmény régen nem felel meg nevének és hogy a pótbirákra nehezedő feladat, munka és kötelesség épen nincs arányban az állással járó illetményekkel; épen nem forog feun ok arra nézve, hogy a birósági szervezet alaptörvényében támaszt ugy sem találó intézmény továbbra is fentartassék. Felemlítem még, hogy a budapesti kir. itélö'-táblákoz a budapesti e. f. biróságokuál, a marosvásárhelyi táblához pedig az e. f. bíróságoknál alkalmazott oly bírót, ki a tized-éves magasabb fizetést élvezi, nem lehet pótbirónak kinevezni a nélkül, hogy fizetéséből ne veszítsen, és hogy a pótbirák a rendes birákénál alantabb napdíjosztályzatban állanak. Annak előrebocsátása után, hogy a két kir. itélő-táblánál szervezett rendes és pótbirói állások egyesítésével a birói létszám nem emeltetik és hogy a javaslat oly irányban intézkedik, miszerint ha a birói létszámban a rendes állapot bekövetkezik, a kincstárra az eddiginél nagyobb teher nem fog hárulni: áttérek az egyes szakaszok indokolására. Az 1. és 2. §-okhoz: A budapesti kir. itélő-táblánál három, a marosvásárhelyinél pedig két fizetési fokozatot vélek rendszeresíteni. A legmagasabb fizetéssel ellátott fokozatban az állások száma azon oknál fog 1 a kevesebb mint az alsóbbakban, mert az utóbbiakra alkalmazottak rendszerint fiatalabb egyének,, kiknek igényeik kevesebb jövedelemmel is fedezhetők. A budapestinél három fokozatot azért vélek felállítani, mert ha két fokozat állapíttatnék meg, azt nem lehetne oly csekély különbözeitek tenni, minő a tervezett első és második között van. Helyes beosztás ez esetben csak ugy lehetne, ha az első fokozat 3,000 frttal, a második pedig 2,500 frttal javadalmaztatnék. 20*
