Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.
Irományszámok - 1884-86. Vizjogi törvényjavaslat
86. szám. 145 e körülmény is indokolttá t«szi, hogy elsőfokúlag engedélyezési ügyekben az alispán (illetőleg a vele egyenlő rangú tisztviselő) működjék. Hogy azokban az ügyekben, a melyek az állam, mint állam által eszközölt szabályozásokra vonatkoznak (46. §.), nem az alispán adja az engedélyt, illetőleg hogy ily esetekben a ministerium saját tervezetei szerint jár el, az a dolog természetéből, illetőleg az illető munkálatok jelentőségéből következik. Az engedélyezésnél követett eljárás (153—165. §-ok) abból a főelvből indul ki, hogy a közérdek «P u gy< m i níi a közvetetlenül érintett minden más érdek (állami, községi, társulati és magánérdek) kellően tájékozva szólhasson az engedélyezendő vállalathoz, de másfelől az eljárás lehetőleg gyors legyen és igy a vállalatok létesítésére nézve nem nehézkes. Ezen elvből kiindulva, megkívánja, hogy a fél által beadott kérvény kellően felszerelve legyen s a felszerelés főbb pontjait tájékozás végett példázgatólag felsorolja (153. §.); — elrendeli, hogy az igy benyújtott kérvény, ha az a közérdekkel nem ellenkezik, szakértőnek nyilatkozat végett kiadassék (154. §.): — a szakértőnek esetleg a tervezet ellen szóló előadását a féllel nyilatkozat végett közli (155. §.); — ezután következik a felszólalási eljárás ; minden a vállalat által érdekelt az illető munkálat tervezeteinek megszemlélésére felhivatik (155. §.); az e czélból kitűzött idő lejárta után tárgyalás tartatik (156—158. §-ok); — a felmerülő nehézségekre nézve a felek kölcsönös megegyezése megkisóreltetik (159. §.); — a tárgyalás befejezte után meghozatik a határozat (160. §.), illetőleg kártalanításoknál a kártalanítási összeg megállapítása végett a közigazgatási eljárással meg nem eiégedők birói útra tereltetnek (160. §.). Az engedélyezési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedvén, engedélyokirat állíttatik ki (163. §.), a mely a vizi-könyvbe bevezettetik (164. §.). Ezzel az engedélyezési eljárás végét éri, s az illető ügy a rendes elsőfokú hatóság elé kerül, a mely már az illető munkálat elkészültét konstatálja (165. §.). A vízmosásokra nézve a most vázolt eljárás szintén irányadó (167. §.), csakhogy tekintettel ezeknek nagy közgazdasági fontosságára, ki kellett mondani, hogy a vízmosások megszüntetésére szükséges munkálatokat nemcsak az érdekelt felek kérhetik, hanem az illető alispán, esetleg a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által hivatalból is elrendelhetők (166. §.). A vizi-könyvek intézménye (172 — 174. §.) azt czélozza, hogy a vizekre vonatkozó minden jog és teher, a mennyiben az a jelen javaslat intézkedései által létesül, alkalmas helyen a közhatóság által bejegyeztessék, s igy mind a hatóság, mind az érdeklődő közönség biztos tájékozására szolgáljon. Meg kell világosan jegyezni, hogy ezen feljegyzések és maga a vízi-könyv korántsem kivan a nyilvánkönyvek azon természetével felruháztatni, melylyel például a telekkönyvek nálunk birnak, s a melynél fogva talán az eszközölt bejegyzésektől vagy azok elmulasztásától jogi következmények s jogok szerzése vagy vesztése függne. E könyvek semmi jogi következménynyel nem ruházhatnak föl; vezetésük, s a beléjük történő bejegyzések tisztán ellenőrzési és a nagy közönség tájékoztatása szempontjából rendeltetik el. A vizi-könyvek minden törvényhatóságnál vezettetnek (172. §.), miután a törvényhatóságnak leginkább kötelessége tisztában lenni az iránt, hogy mi történik bármely közigazgatási ágban saját területén. Bejegyeztetnek pedig minden engedélyezett vizi mű, minden vizhasználási jogosítvány, az ezek számára megállapított szolgalmak és végre a vizi társulatok s a reájuk vonatkozó adatok. Mindezen bejegyzéseket illetőleg a szükséges okmányok és térképek a vizi-könyv hivatalában berendezendő okiratgyüjteménybe elhelyeztetnek. — A vizi-könyvi hivatal rendeltetésénél fogva nyilvános hely, azaz mindenki betekinthet ezekbe a könyvekbe, mindenki betekinthet az okiratgyüjteménybe, sőt mindenki vehet másolatokat mindenről, a mire szüksége van (172. §.). A könyvek mikénti berendezése és vezetése oly közigazgatási teendőt képezvén, melyet törvényben szabályozni nem czélszerű; ez okból ez a rendeleti útnak tartatik fönn (174. §.). Végül szükséges volt pénzbüntetések mellett kötelezővé tenni azt, hogy a vizi-könyvbe a szükséges adatok és okmányok beszolgáltassanak (173. §.). VII. FEJEZET. Büntetések. i Ezen fejezet intézkedéseire nézve csak annyit kell megjegyezni, hogy főelvül tekintetett, hogy csak azok a cselekmények és mulasztások büntettessenek, a melyek büntetendők gyanánt világosan megjelöltettek. A büntetések a cselekmények és a mulasztások nagyobb vagy kisebb jelentősége szerint két osztályra soroztatnak és 300, illetőleg 100 írttal büntettetnek, melyek esetleg behajtatlanság esetében elzárásra változtatnak. Ezen a kihágások te rm észetével bíró büntetéseken kivül a javaslat szövegében több esetben birsá<roKÉPVH. IROMÁNY. 1884—87. IV. KÖTET. 19
