Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.
Irományszámok - 1884-86. Vizjogi törvényjavaslat
146 86. szám. lások (illetőleg rendbüntetések) fordulnak elő, a melyekre nézve minden egyes esetben az illető hatóság meg is jelöltetik, a mely ezen birság kiszabására jogosítva van. A jelen fejezetben felsorolt büntetések a vízjogi kihágásokat kivánják sújtani s ez okból az eljárás és az átalános elvek ugyanazok, a melyek a kihágásokról szóld törvényeinkben kimondattak, egyedül azzal a különbséggel, hogy a harmadik fokú hatóság nem a belügyi, hanem az illető szakminister. Mindezeket határozottan kitenni e fejezetben nem volt szükségéé, miután a hatóságokról szóló fejezetben, kiváltkép pedig a 168. §-ban a vízjogi ügyekben eljáró hatóságok részletesen és kivétel nélkül valamennyi vizi ügyekre nézve felsoroltatnak. VIII. FEJEZET. Átmeneti intézkedések. Az átmeneti intézkedésekben megállapittatnak azok a móflozatok, a melyek a törvény életbelépte előtt létesült vizi munkálatok, vizi használatok és vizi társulatokra nézve jogaiknak fentartása czéljából megteendők. A törvényjavaslat egyik főelve lévén, hogy a szerzett jogok jövőre is respectáltassanak, e részben ki is mondja zárhatározataiban (183. §.), hogy a törvény életbelépte előtt szerzett jogok fennállására és terjedelmére a korábbi törvények és szabályok — azok gyakorlására nézve a jelen törvény határozatai irányadók. Az a rendszeresség mindazáltal, a melyet a javaslat vizi ügyekben meghonosítani kivan, szükségessé teszi azt is, hogy az eddigi jogok valamikép szintén megállapittassanak. A miként 'tehát a jövőben szerzendő jogokra nézve a szerzés momentuma a vízi-könyvben a közönség rendelkezésére , illetőleg a közérdek számára végleg megállapíttatik, ugy kívánja ezt a javaslat az eddig fennálló jogokra nézve is, ugy hogy a törvény kellő keresztülvitele után majdan minden vizi jog (az eddigi épugy, mint a jövőben szerzendő) egyenlően meg lesz található a vízi-könyvekben. Miután azonban a javaslat csak valóságos jog»k, azaz a jogosan és törvények alapján szerzett jogokat kívánja respectálni, s ezekre nézve eddigi eljárásunkban a vizi-könyvhez hasonló feljegyzésekből tisztába jönni nem lehet: a szóban álló jogok tisztázására nézve külön eljárás rendeltetik el. (179—181. §-ok.). Az illető alispán felhivására az illető használat és vizi mű jogi alapját okmányokkal ki kell mutatni, és jogi alapul elfogadtatik annak igazolása is, hogy a jogosítvány a törvény életbeléptétől 20 év óta háboritlanul fennáll. Az így kimutatott jogi alap ellen kifogások megtételére az érdekeltek hirdetményileg figyelmeztetnek; a felszólalásra megszabott 30 nap lejárta után az alispán határoz és ha igazoltnak talárja a jogosítványt, erről a feleket értesiti s az ügyet a vizi-könyvbe vezeti. Ellenkező esetben (s ha az illetékes ministerhez tett felebbezés sem vezet kedvező eredményre) a fél utasittatik, hogy 6 hó lefolyta alatt a jelen javaslat alapján folyamodjék új engedélyért; ez által azt kívánja a javaslat elérni, hogy fennálló tényleges használatok — még ha jogi alapjuk ki sem mutatható s igy alaposan feltehető, hogy eddig minden jogi alap nélkül űzettek — már ténylegességüknél fogva másokkal szemben előnyben és elsőségben részesüljenek. IX. FEJEZET. Zár határozat ok. * Ezen fejezet §-ai külön indokolást nem igényelnek. Budapesten, 1885. évi január hó 10-én. Gr. Széchényi JPál s. k., földmivelés-, ipar' ét kereskedelemügyi m. kh. minitt fc»
